<div dir="ltr"><p class="MsoNormal"><span lang="HU">Kedves Kollégák!<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span lang="HU"><u></u> <u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span lang="HU">A HUN-REN BTK Filozófiai Intézet meghív mindenkit <b>Filozófiatörténet a 21. században</b> című konferenciára.</span></p><p class="MsoNormal"><span lang="HU"><u></u> <u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span lang="HU">Időpont és helyszín:</span></b><span lang="HU"> </span></p><p class="MsoNormal"></p><ul><li style="margin-left:15px">2024. <u>november 14</u>. csütörtök, 9:00 / <a href="https://www.google.hu/maps/place/Budapest,+T%C3%B3th+K%C3%A1lm%C3%A1n+u.+4,+1097/@47.4736533,19.0714859,17z/data=!3m1!4b1!4m6!3m5!1s0x4741dd0267349917:0xbf98a922ed607298!8m2!3d47.4736533!4d19.0740608!16s%2Fg%2F11h0t8wt0b?entry=ttu&g_ep=EgoyMDI0MTEwNi4wIKXMDSoASAFQAw%3D%3D" target="_blank">Budapest, Tóth Kálmán u. 4</a>. <u>2. emelet</u>, tanácsterem</li><li style="margin-left:15px">2024. <u>november 15</u>. péntek, 9:00 / <a href="https://www.google.hu/maps/place/Budapest,+T%C3%B3th+K%C3%A1lm%C3%A1n+u.+4,+1097/@47.4736533,19.0714859,17z/data=!3m1!4b1!4m6!3m5!1s0x4741dd0267349917:0xbf98a922ed607298!8m2!3d47.4736533!4d19.0740608!16s%2Fg%2F11h0t8wt0b?entry=ttu&g_ep=EgoyMDI0MTEwNi4wIKXMDSoASAFQAw%3D%3D" target="_blank">Budapest, Tóth Kálmán u. 4</a>. <u>5. emelet</u>, tanácsterem</li></ul><p></p><p class="MsoNormal">A konferencia <b>programja </b>és az előadások absztraktjai megtalálhatók a <a href="https://fi.abtk.hu/hu/intezeti-tevekenysegek/esemenyek/konferenciak/1885-historiografia-konferencia" target="_blank">weboldalunkon</a>, illetve a csatolt plakáton.</p><p class="MsoNormal"> </p><p class="MsoNormal">A konferencia <b style="">témája</b>: </p><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><span style="font-family:arial,sans-serif">A filozófiatörténet ma nem az, ami volt. Míg korábban a történeti irányú vizsgálódás önmagunk – e lényegénél fogva történeti lény – megértésének és kiművelésének kitüntetett útját jelentette, mára elvesztette ezt a szerepét, vagy legalábbis egy eszközzé vált a sok közül. És nem csak azért, mert a nagy elbeszélések végét követő időkben bizalmatlanul tekintünk “az ember lényegénél fogva” kezdetű mondatokra, hanem azért is, mert a filozófiatörténet művelésének (az iménti </span>szemponttól<span style="font-family:arial,sans-serif"> nem függetlenül) alaposan megváltozott az elemi közege. Ennek szemmel látható tünete – amellyel a </span>filozófiatörténészeknek<span style="font-family:arial,sans-serif"> szembe kell nézniük – az írásbeli kultúra átalakulása az elektronikus média és a vizuális kommunikáció korában. Az a tény, hogy az olvasás szerepe össztársadalmi szinten visszaszorulóban van, hogy a történeti tudásnak kevésbé van evidens helye önmagunk elsajátításának folyamataiban, hogy – ezzel párhuzamosan – minden korábbinál részletesebb történeti információk tömege érhető el egyetlen kattintással, megváltoztatja az emlékezethez fűződő viszonyunkat, s egyszerre fojtogat a </span>megfogyatkozó<span style="font-family:arial,sans-serif"> levegő </span>szűkösségével<span style="font-family:arial,sans-serif"> és az információk példátlan tömegével. – Szűkösséggel, mert a közös emlékezetben őrzött, kutatott és ápolt összefüggések egyre kevésbé tartanak igényt bárkinek is a figyelmére. A filozófia művelői maguk is nem egyszer tekintik </span>példatárnak<span style="font-family:arial,sans-serif"> a filozófia történetét, és elnéző mosollyal fogadják a történészek észrevételeit, hogy “már az ókorban is”... Ugyanakkor a bőség is fojtogató, mert a publikációs kényszer által is felpörgetett kutatások a historikus ismeretek olyan dömpingjét termelik, hogy a </span>filozófiatörtésznek<span style="font-family:arial,sans-serif"> – ha </span>helyt<span style="font-family:arial,sans-serif"> akar állni a publikációs termelésben, vagy (pozitívabban fogalmazva) ha az adott pillanatban releváns kérdésekhez kíván hozzászólni – specialistának kell lennie. S még így, specialistaként is aligha tudja akár csak áttekinteni is azoknak a publikációknak a tömegét, amelyek a legszűkebb szakterületéhez tartoznak. Mindezt azonban tekinthetjük áldásnak is. Megszabadulva a kulturális küldetéstudattól és a kánonok kényszerétől, ma ösvények és rejtekutak sokaságát fedezzük fel a tájon, és szabadon adhatjuk át magunkat egy-egy korszak lelkesítően gazdag szövetét kutatva a megértés kalandjának. Akárhogy is nézzük, a helyzet új, s kérdések sokaságával szembesít bennünket, például az alábbiakkal.</span><br><ul><li><span style="font-family:arial,sans-serif">Hogyan viszonyul a filozófia a filozófiatörténethez?</span></li><li><span style="font-family:arial,sans-serif">Mi a szerepe a filozófia történetének a “nagy elbeszélések halála” után? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző jellegű és formájú filozófiatörténeti munkák?</span></li><li><span style="font-family:arial,sans-serif">Hogyan hat a filozófiatörténészi munkára az információ robbanásszerű növekedésével járó globalizált kulturális környezet? Létezik-e ma filozófiatörténeti kánon, s ha igen, hogyan alakult át az elmúlt évtizedekben?</span></li><li><span style="font-family:arial,sans-serif">Mit jelent a mai filozófiatörténet számára az angolszász túlsúly?</span></li><li><span style="font-family:arial,sans-serif">Látjuk-e a történeti ismeretek viszonyát a mai ember </span>önelsajátításának<span style="font-family:arial,sans-serif"> kérdéseihez?</span></li></ul></blockquote><p class="MsoNormal"><br></p><p class="MsoNormal"><span lang="HU">Várunk minden érdeklődőt!<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span lang="HU"><u></u> <u></u></span></p><p class="MsoNormal">Üdvözlettel,</p><p class="MsoNormal">Szervezők: Hangai Attila és Schmal Dániel</p></div>