<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Tisztelt listatagok,</div><div><br></div><div>A Magyar Filozófiai Társaság idei díszelőadója <b>Chantal Jaquet</b> professzor asszony lesz, aki az MFT, az SZTE BTK Filozófia Tanszéke és az ELTE meghívására érkezik Magyarországra. </div><div><br></div><div><b>2026. május 4-én 17h00 órai kezdettel</b> tart előadást angol nyelven az ELTE BTK Filozófia Intézetében a Bence teremben <b>Rethinking a Policy of the Common</b> címmel. Az előadás plakátját csatolom.</div><div><br></div><div>Mindenkit szeretettel várunk!</div><div><br></div><div><br></div><div><p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0cm 0cm 0.0001pt;line-height:107%;font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif"><span lang="HU">Chantal Jaquet francia
filozófus, filozófiatörténész, az Université de Paris-Sorbonne (Paris I)
emeritált professzora. Ahhoz a francia iskolához tartozik, amely a 20. és a 21.
század fordulóján Alexandre Matheron, Étienne Balibar, Pierre Macherey, Pierre-François
Moreau, Antonio Negri közreműködésével megújította Spinoza értelmezését részben
baloldali politikai szellemi környezetben. Chantal Jaquet filozófiatörténészként
Spinoza nemzetközileg elismert szakértője. Filozófusként fő kutatási területe a
testfilozófia, valamint az illatérzés filozófiai értelmezése. Több könyvet írt
a szaglás filozófiájáról és esztétikájáról. Társadalomfilozófiai munkásságában
Bourdieu-vel vitázva kidolgozta az osztályok-közötti <i>(transclasse)</i> fogalmát, amelyet a társadalmi felemelkedés vagy
lecsúszás tapasztalatának egzisztenciális, etikai és politikai elemzésére
használt. Az ezzel kapcsolatos elméletét legutóbbi könyvében (<i>Révolutions transclasses. Une nouvelle
théorie de l’émancipation</i>. Paris, PUF, 2026) általános politikai elméletté
tágította. Chantal Jaquet 14 könyvéből többet számos nyugati nyelvre, valamint
japánra is lefordítottak. 2026-ban a Magyar Filozófiai Társaság
díszelőadójaként, az MFT, az SZTE BTK Filozófia Tanszéke és az ELTE Filozófia
Intézetének meghívására két előadást tart Magyarországon.</span></p></div><div><br></div><div><br></div><div><p style="margin:0cm 0cm 10pt 89.45pt;text-align:justify;line-height:150%;font-size:11pt;font-family:Calibri,sans-serif"><b><span lang="EN-GB" style="font-size:12pt;line-height:150%;font-family:"Times New Roman",serif">Rethinking
a Policy of the Common</span></b></p>

<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;line-height:150%;margin:0cm 0cm 10pt;font-size:11pt;font-family:Calibri,sans-serif"><span lang="EN-GB" style="font-size:12pt;line-height:150%;font-family:"Times New Roman",serif">In highlighting
the multiplicity of forms of domination and the intersecting nature of
discrimination, emancipation movements today give rise to multiple struggles
and sometimes even to a “struggle of struggles”, each asserting its primacy and
competing with the others. The revolutionary project of a classless society
that emerged at the end of the 19^thcentury no longer appears to be
such a unifying project and coexists with other forms of independent liberation
struggles, such as those of women, Black people, as well as sexual, ethnic, or
religious minorities, or even more nomadic and sporadic cross-cutting
movements. </span></p>

<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;line-height:150%;margin:0cm 0cm 10pt;font-size:11pt;font-family:Calibri,sans-serif"><span lang="EN-GB" style="font-size:12pt;line-height:150%;font-family:"Times New Roman",serif">The existence of a
plurality of struggles is not an evil in itself. It does become one, however,
when it leads to such a dispersion of forces that it compromises the success of
the struggles and strengthens the power of the dominant, who are always
inclined to divide and rule. Generally speaking, without allies, no struggle by
the subalterns is guaranteed to be successful. The more support it rallies, the
more powerful it is and the less violent it needs to be to make itself heard.
Unity is strength. The question therefore arises as to how to conceive of
emancipation on the basis of a collective platform that takes into account
individual aspirations and leaves no one behind.<b></b></span></p>

<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;line-height:150%;margin:0cm 0cm 10pt;font-size:11pt;font-family:Calibri,sans-serif"><span lang="EN-GB" style="font-size:12pt;line-height:150%;font-family:"Times New Roman",serif">To move beyond
incantatory postures that call for the overcoming of abstract universalism and
separatist differentialism, it is necessary to set about redefining the common.
This is the <i>sine qua non </i>for a theory
of real collective emancipation that breaks out of the narrow frameworks in
which it is confined, out of the competition between struggles and their
hypothetical convergence. The objective here will therefore be to formulate a
new definition of the common based in particular on the philosophy of Spinoza. </span></p></div><div>Üdvözlettel:</div><div>Pavlovits Tamás</div><div><br></div><div><div dir="ltr" class="gmail_signature" data-smartmail="gmail_signature"><div dir="ltr"><div><div dir="ltr"><div><div dir="ltr"><div><div dir="ltr"><div><div dir="ltr"><div><div dir="ltr"><div><div><font color="#6fa8dc">Pavlovits Tamás, DSc</font></div><div><font color="#6fa8dc">Tanszékvezető egyetemi tanár</font></div><div><b><font color="#6fa8dc">Szegedi Tudományegyetem</font></b></div><div><b><font color="#6fa8dc">Filozófia Tanszék</font></b></div><div><b></b><font color="#6fa8dc">6722 Szeged</font><font color="#9fc5e8"><br>Petőfi S. sgt. 30-34.</font></div>
<div><font color="#9fc5e8">Tel/Fax: + 36 62 544 179</font></div></div><div><font color="#9fc5e8">Hongrie, Hungary</font></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div>
</div>