<html>Kedves Kornél!<br /><br />Szeretnék pár észrevételt fűzni a mentorrendszer elkövetkezendő eseményeihez. Ez a képzés érezhetően szigorúbb keretek közt fog működni, mint az előző (nem is baj), azonban azt tapasztalom, hogy túlzásba viszed a szigorúságot. Az első posztod egy olyan rendszert vizionál, amelyben a mentorjelölteknek legalább úgy kéne készülniük a foglalkozásokra, mint a zh-kra. Emellett a játéknapok számát és sűrűségét sem igazán értem (szerintem kettőnél több játéknap az átfedések miatt nem indokolt, és szerintem eddig ezen a téren nem volt probléma az előző rendszerekben) - illetve az sem szerencsés, hogy az összes ilyen program, a kirándulást is beleértve, szombatra lettek tervezve. Rengeteg a vidéki, köztük én is az vagyok, és<em> </em>sajnos <em>biztos, hogy nem fogom tudni megoldani</em>, hogy minden programon ott legyek. Nem jelölted meg azt sem, hogy maximum hány kimentést lehet kérni, így a jelöltek bizonytalanok, nyugtalanok. És vannak, akik már le is rendezték magukban, hogy ez így nem fog menni.<br /><br />A szakterületünkön az első nap után <strong>NÉGY</strong> ember lépett ki, mondván, ezt nem tudja vállalni - vagy azért, mert nem fog tudni részt venni a programokon, vagy pedig kevésnek érzi magát ide - ami nagyon nem biztos, hogy így van; és ezen felül még több ember gondolkodik a visszalépésen. Ez nem az alkalmatlanokat rostálja ki, hanem azokat, akik nem bíznak magukban eléggé, és ezek között azért sok olyan embert találni (tapasztaltam), aki tökéletesen alkalmas lenne a mentorszerepre, csupán nem hisz magában - és nagyon nagy hiba volna őket ily módon "elijeszteni"! És tudomásom szerint ez a probléma nemcsak FF-en jelentkezett.<br /><br />Az előző rendszer túlságosan megengedő volt, ez tény, de a tavalyi hiányosságokat nem szerencsés ilyen formán pótolni. Ezzel azok az emberek (is) kezdtek el kételkedni magukban, akikről már a gólyatáborban érezni lehetett, hogy a következő generáció aktív emberei lehetnek. Olyan embereket vesztünk el, akik kiváló mentorok lennének, csak bizonytalanok, és megijedtek a feladattól. A mentorság nemcsak a buliról szól, de azért azt szerintem sokan elismerjük, hogy "<em>jó buli</em>", ezért is vagyunk itt. Ám ezzel a fellépéssel a leendő mentorok<em> semmit </em>nem érzékelnek abból, hogy ennek amúgy van jó oldala is, hanem leginkább még egy feladatnak, egy újabb tehernek fogják fel, és ezért kezdtek el gondolkodni rajta, hogy kell-e ez nekik, vajon el tudják-e végezni majd.<br /><br />Indítványozom, hogy MeCs előtt üljünk le, és beszéljük át a témát - persze ne csak mi ketten, hanem mindenki, aki szeretné megosztania véleményét, esetleg hasonló állásponton van, mint én.<br /><br />Üdvözlettel:<br />Tuza Benedek</html>