[MaFLa] Fenomenológia_Műhely_A_ritmus_Kolos_Marcell

[Kenéz László]

A ritmussal foglalkozó Fenomenológia Műhelyek következő alkalma 2010.
február 25-én, 17 órakor kezdődik. Ez alkalommal Kolos Marcell
előadása hallható, amelynek összefoglalója alább olvasható.

Időpont: 2010. február 25. csütörtök 17.00 óra
Helyszín: ELTE BTK Filozófia Intézet (1088 Budapest, Múzeum krt. 4,
"i" épület), Bence terem

Kolos Marcell: Ritmus, ítélőerő, plasztikus erő
Szabó Zsigmond A ritmus fenomenológiája című vitaindító írásának továbbgondolása

Előadásom célja a fent megnevezett írásban bemutatott ritmusfogalom
kidolgozásának folytatása. Mindenekelőtt, mintegy bevezetésképpen Kant
ide vonatkozó fogalmi rendszeréhez, a vitaindító írás egy gondolatával
szembeni ellenvetésemnek szeretnék hangot adni. Az ellenvetés az
ítélőerő meghatározó és reflektáló aspektusának működésével
kapcsolatos és ezek kronológiai kifürkészhetetlenségére vonatkozik.
Amellett fogok érvelni, hogy az ítélőerő meghatározó működése
szükségképpen eredendőbb, mint a reflektáló aspektusé.
Ezt követően, a ritmus fogalmi kidolgozásának folytatásaként, egy
adott ritmust leíró formula eredete és alkalmazhatósága szempontjából
megkülönböztetek természeti, nem-természeti és organikus-természeti
ritmust. A természeti ritmusok alapjául olyan jelenségek szolgálnak,
melyek - mivel a természettörvényeken alapulnak - állandóan
megfigyelhetőek és a szabályszerűségüket leíró formulák alapján
megbízhatóan alkalmazhatóak a gyakorlatban. A nem-természeti ritmusok
ezzel szemben nem szolgáltatnak állandóan mintát az őket leíró
formulák megalkotásához, továbbá minden ilyen jellegű ritmushoz
tartozó jelenségből a reflektáló ítélőerő működése által megalkotott
formula meghatározó jellege a jövőre nézve esetleges. Az általam
organikus-természetinek nevezett ritmusokat pedig az előző két fajta
tulajdonságainak sajátos keveréke jellemzi, nevezetesen, hogy bár a
formulaképzéshez az ítélőerő számára állandóan mintát nyújtanak, az
így létrejött formula meghatározó jelleggel való alkalmazhatósága a
jövőre vonatkozóan esetleges.
Ezt követően a nem-természeti ritmusokkal, illetve ezek az egyén
számára hasznos alkalmazási feltételeinek elemzésével foglalkozom,
Szabó vitaindító előadásában példaként felhozott jelenségek (játék,
tánc) szemügyre vételével. A táncot az éppen elvárt és be is következő
zenei részek testmozgás általi leképezéseként, azaz harmónia érzését
nyújtó önkifejezésként értelmezve jutok el a Nietzschétől ismert
plasztikus erő fogalmának relevanciájához: ahhoz, hogy bizonyos
ritmusok nyújtotta lehetőségekkel sikeresen élni tudjunk, szükség van
saját képességeink és határaink ösztönszintű ismeretére, ezáltal tehát
egy későbbi, elérendő állapot megvalósulhatósága érdekében történő
határvonásra a ritmus interpretálási tartományára vonatkozólag.
Végül pedig, mindezt életfilozófiai kontextusba helyezve, a mindennapi
létünket, a létünk megélése közben tapasztalt érzések milyenségét
erőteljesen meghatározó öninterpretáció aktusát az eddig vázolt
ritmusfogalom rendszerének fényében kívánom bemutatni, ezáltal képet
festve arról is, hogy mi szükséges egy ember önmagát megvalósító,
illetve boldog életéhez.
_______________________________________________
MaFLa - Hungarian philosophers' mailing list
Archives & Help: http://phil.elte.hu/mafla