Fwd: [MaFLa] felhívás

[Zalan Gyenis]

Sziasztok,

Az alabbit Laci szerintem mindenkinek akarta kuldeni, de nalam azt mutatja,
mintha csak en kaptam volna meg.
Ugyhogy tovabbitom...

Z.

---------- Forwarded message ----------
From: Laszlo E. Szabo <leszabo at phil.elte.hu>
Date: 2010/10/25
Subject: Re: [MaFLa] felhívás
To: Zalan Gyenis <gyz at renyi.hu>


Sziasztok!

Nem akarok belejavítani, hanem csak így emailben:
a 3. oldalon a tegnap hozzáírt mondat legyen így (mert amit tegnap írtuk, az
valahogy suta):

"Algebráról" itt abban az értelemben beszélünk, hogy tetszőleges A és B
eseményre értelmezettnek gondoljuk az "A és B",  "A vagy B"  illetve "nem A"
eseményeket.

A következő mondatban: ... amely alatt egy olyan (X...) hármast értünk, ...

az "olyan" törlendő.


Hasonlóan a tegnap beírt mondatban a 10 oldalon, a térelméletes fejezet
utolsó
mondatában:

a reichenbachi közös ok elvet abban az eredeti értelemben vettük, ahol a
korrelációkat

az "abban" törlendő

Sziasztok,
Laci

====================================================================
====================================================================
====================================================================
On Sunday 24 October 2010 16:12:57 you wrote:
> Sziasztok,
>
> Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam megoldani,
> hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe tegye), es a szoveg
> tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.
>
> Z.
>
> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu>
>
> > Sziasztok,
> >
> > Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt
> > helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a
> > szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet legvégére
> > beszúrtunk egy bekezdést:
> >
> > "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet abban az
> > eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös /okokkal/, nem
> > pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni. Hogy mi a helyzet
> > közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott kérdés."
> >
> > Ez így helyes?
> >
> > Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának
> > bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték képletét a
> > kipontozott helyre, és a következő sorokban a képletekre hivatkozást?
> > Kösz,
> >
> > Gábor
> >
> > Balazs Gyenis írta:
> >        Sziasztok!
> >>
> >>  En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors reakcio. A
> >>
> >> szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal megnyitni -
> >> apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen nem
> >> talalom a hivatkozasaikat.
> >>
> >>> 1. referensi vélemény:
> >>>
> >>> 3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit többet kell
> >>> mondani róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak bizonyos
> >>> elemi események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E
> >>> hatványhalmaza -
> >>>
> >>  REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az elemi
> >>
> >> események valószínűségei.
> >>
> >>> hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen fontosabb
> >>> fogalom,
> >>> mint hogy definíció helyett egy példával lehessen bevezetni. Kérdés,
> >>> hogy a
> >>>
> >>  Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi is az a
> >>
> >> szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet. Peldat
> >> adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
> >>
> >>> kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a dolgozat egyszerűen
> >>> általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e, vagy mást.
> >>>
> >>  Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene tuzni,
> >>
> >> hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi ter
> >> kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a
> >> nem-kommutativitast meg kene jegyezni.
> >>
> >>> 5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
> >>>
> >>  Ezt nem talalom.
> >>
> >>> 5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere (legalábbis
> >>> pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy minden
klasszikus
> >>> valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab) korrelációhoz
> >>> van olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban ezt
> >>> általánosítja
> >>> 2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó, mint amit a
> >>> pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus mértéktérnek
> >>> van
> >>> olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes
> >>> korrelációjához van közös ok.
> >>>
> >>  Ezt sem talalom.
> >>
> >>> 10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
> >>>
> >>  Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
> >>
> >>> 11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
> >>>
> >>  Legyen.
> >>
> >>> 2. referensi vélemény:
> >>>
> >>> A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a témában
elért
> >>> eredményeiket.
> >>> Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető összefoglaló cikk, tele
> >>> érdekes eredményekkel.
> >>> A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
> >>>
> >>> A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási javaslatot:
> >>>
> >>> - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés végén lévő
> >>> megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene javítani,
> >>> esetleg kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2) sőt
> >>> (3) mellett is
> >>> lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén tetszőleges A és
B
> >>> - így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem elég ezt a
> >>> trivi esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is cáfolja a
> >>> megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az 1/8
> >>> Lebesgue mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen
> >>> A=[1,5], B=[3,5]
> >>> és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig (1)-(2)
teljesül...
> >>>
> >>  Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell torolni, vagy
> >>
> >> mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
> >> Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest megelozo
> >> ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
> >>
> >>> - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés, amely..." Ha
> >>> ezt a
> >>> mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az értelmezési
> >>> tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a megadott
> >>> leképezés
> >>> mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt érdemes lenne
> >>> így
> >>> is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás, hogy "A p
> >>> pedig az
> >>> a mérték, amely..."
> >>>
> >>  Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo, de ha
> >>
> >> megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
> >> szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is
> >> megmondani.
> >>
> >>> - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás kellene
> >>> Boole-algebra beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy
> >>> miért nem a természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
> >>>
> >>  Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
> >>
> >>> - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána lehet nézni
> >>> egy ilyen példának.
> >>>
> >>  Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es referenciat a
> >>
> >> bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes kerdes
> >> targyalva van abban a cikkben.
> >>
> >>> - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés: Érdemes lenne
> >>> határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a közös
> >>> okrendszerről
> >>> közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni a bekezdést,
> >>> hogy
> >>> ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal
természetesebb
> >>> fogalom közös okrendszer esetén.)
> >>>
> >>  Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
> >>
> >>> - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés: Ha jól értem
> >>> itt esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen ezt
> >>> érdemes lenne
> >>> jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg
> >>> mertrelativitáselméletben az
> >>> események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B valószínűségi
> >>> eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor nem világos,
> >>> hogy
> >>> miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.
> >>>
> >>  Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk itt
> >>
> >> "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
> >> operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
> >> mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak uniójával",
> >> "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok. Az
> >> esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido tartomanyhoz
> >> vannak hozzarendelve, aminek vannak.
> >>
> >>> - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2 mondat:
> >>> Mivel ez
> >>> is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az első javítási
> >>> javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására bízom, akár
> >>> maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
> >>>
> >>  Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
> >>
> >> emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana kell
> >> nezni!
> >>
> >>  Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
> >>
> >>         Gy.B.

--
L a s z l o  E.  S z a b o
Professor of Philosophy
DEPARTMENT OF LOGIC, INSTITUTE OF PHILOSOPHY
EOTVOS UNIVERSITY, BUDAPEST
http://phil.elte.hu/leszabo
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <https://listbox.elte.hu/mailman/private/mafla/attachments/20101025/e36ead00/attachment.html>