[MaFLa] CfP, „1968 és a magyar filozófia”

[László Gergely Szücs]

*Konferencia Felhívás*



A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete *2018. június 1-2-én*
(péntek-szombat) magyar nyelvű konferenciát rendez *„1968 és a magyar
filozófia” *címmel az MTA HTK épületében (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca
4.) A konferenciára 20 perces előadások tervével lehet jelentkezni. A
tervezett előadás címét és kb. 200-400 szavas absztraktját kérjük küldjék
az 1968konferencia at gmail.com email-címre *2018. március 31-ig*.

A konferencia résztvevőinek kiválogatása alapvetően két szempont szerint
történik: (1) releváns módon kapcsolódik-e az előadás terve a közzétett
tematikához, és (2) világos és tartható állítás/hipotézis fogalmazódik-e
meg az előadás absztraktjában?



Üdvözlettel:

Szücs László Gergely

MTA Filozófiai Intézet



*1968 és a magyar filozófia*

*(MTA Filozófiai Intézet, 2018. június 1-2.)*



Konferenciánk kiindulópontja, hogy 1968 több szempontból is kiemelkedő
jelentőségű a magyar filozófia történetében. Az elidegenedés, a marxista
antropológia lehetőségének kérdése ekkor már évek óta fontos témája volt a
magyar filozófiának. 1968 azonban új lökést adott e vitáknak, és a
felmerülő kérdések a marxizmuson túlmenően más irányzatok kontextusában
(egzisztencializmus, nyelvfilozófiai megközelítés, marxista-keresztény
párbeszéd, stb.) is megjelentek pl. a Világosság, a Valóság, a Kortárs,
vagy a Vigilia hasábjain. ’68 jellegzetes témái: a hatalom, a kultúra, a
szubkultúrák, az életmód, és a forradalom problematikája, majd a
diákmozgalmak tapasztalatai ezen túlmenően is megtermékenyítően hatottak a
marxizmus keretei között működő hazai társadalomfilozófiára. A rövid életű
gazdasági reformfolyamatok a marxizmuson belüli pluralizmus lehetőségének
kérdését is előtérbe helyezték. Ellentétes oldalról viszont Csehszlovákia
megszállása a szocializmus megreformálhatatlanságának kérdését állította a
társadalmi problémák iránt érzékeny szerzők fókuszába, az esemény hosszabb
távon pedig a marxizmusból való kiábránduláshoz is hozzájárulhatott.
Ezeknek az ellentétes impulzusoknak is köszönhető, hogy néhány év alatt
világszínvonalú filozófiai és társadalomelméleti írások születtek a magyar
műhelyekben. Gondolhatunk például Márkus György: *Marxizmus és
„antropológia” *című írására (1966), Lukács György *A demokratizálódás
jelene és jövője *(1968), Heller Ágnes és Vajda Mihály: *Családforma és
kommunizmus* (1970) című művére. 1972-re megszületik Bence György, Kis
János és Márkus György *Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan?* c. könyve.
1974-re Szelényi Iván és Konrád György megírja *Az értelmiség útja az
osztályhatalomig *című művét. A kolozsvári Bretter György 1968 után írja az
egzisztencializmus felé is nyitó filozófiai esszéit; ez egyúttal a
Bretter-tanítványok indulásának időszaka, stb.

További feltevésünk, hogy kultúrtörténeti szempontból olyan kivételes
időszakot azonosíthatunk, amelyben a filozófia a magyar kultúra
homlokterébe kerül.  Mint ismeretes 1968-ban fontos magyar filozófusok a
csehszlovákiai beavatkozással szemben foglalnak állást: Lukács kiáll a
reformfolyamatok mellett, a korculai konferencián tartózkodó magyar
filozófusok pedig aláírják a megszállás elleni tiltakozó nyilatkozatot. A
tiltakozást követő retorziók végpontja az 1973-as „filozófusper”, amely
vélhetően nem csak a magyar társadalomfilozófia egy intenzív periódusának
lezárásaként, hanem a kádár-kori kultúrtörténet legnagyobb töréspontjaként:
a vitaszabadság és a pluralizmus radikális beszűkítéseként is értelmezhető.



Konferenciánkra olyan előadókat várunk, akik a pár éves periódus magyar
filozófiai termésének elemzésére vállalkoznak, például a felsorolt művek és
szerzők, vagy a kor más meghatározó magyar filozófusainak vonatkozásában.
Olyan előadókat is várunk, akik nemzetközi és regionális
összehasonlításokra vállalkoznak (a német, olasz, francia, angol, lengyel,
csehszlovák párhuzamokon túl különösen érdekes lehet a zágrábi
Praxis-körrel való kapcsolat bemutatása). De helyt kívánunk adni olyan
társadalomtudományos előadásoknak is, amelyek a kor, és különösen az
1973-as fordulat kulturális, társadalomtörténeti relevanciájával
foglalkoznak.
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <https://listbox.elte.hu/mailman/private/mafla/attachments/20180126/c7bbbcb3/attachment.html>
-------------- next part --------------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: 1968 és a magyar filozófiaX.docx
Type: application/vnd.openxmlformats-officedocument.wordprocessingml.document
Size: 20295 bytes
Desc: not available
URL: <https://listbox.elte.hu/mailman/private/mafla/attachments/20180126/c7bbbcb3/attachment.docx>