[MaFLa] FW: ELTE BTK Filozófia Intézet évnyitó konferencia: Társadalom, tudat, történelem. Marxi témák korunk elméleti perspektíváiból

[István Bodnár]

A konferencia jelentkezési határidejét meghosszabbítottuk, a jelentkezéseket
szeptember 9-vel bezárólag várjuk a MarxAt200 at GMail.com
<mailto:MarxAt200 at GMail.com>  címen. I.

From: István Bodnár
Subject: FW: ELTE BTK Filozófia Intézet évnyitó konferencia: Társadalom,
tudat, történelem. Marxi témák korunk elméleti perspektíváiból

 

Az ELTE BTK Filozófia Intézete 

2018. október 4-5-ére tanévnyitó konferenciát hirdet a következő címmel:

Társadalom, tudat, történelem.

Marxi témák korunk elméleti perspektíváiból

 

A konferenciára 2018. július 15-ig lehet jelentkezni 30 perces előadásoknak
a  <mailto:MarxAt200 at GMail.com> MarxAt200 at GMail.com címre megküldött fél
oldalas összefoglalásával.

 

 

 

200 éve született Karl Marx, aki a modern szociológiai gondolkodás
megalapítói közé tartozik. Ennélfogva sok fontos gondolata elvesztette
megkülönböztető jellegét és érdekességét, minthogy azóta társadalomképünk
általánosan elfogadott részévé vált. Más elképzelései - olykor csak
elterjedt és egyszerű megfogalmazásukban - tévesnek bizonyultak, mint
például az állam felépítését és működését a gazdasági viszonyokból levezető
felfogása. Mindazonáltal ilyen jellegű nézetei gyakran éppen téves jellegűk
révén válhattak megtermékenyítővé, a probléma konstruktív továbbgondolására
késztetve másokat. Gazdag munkásságának alaposabb elemzése pedig sok esetben
kimutatta, hogy az általa deklarált és hivatalosan neki tulajdonított
tanításnál sokkal összetettebb képet alkotott valamely kérdésről. Több
megállapításának érvényességét egyszerűen az azóta bekövetkezett változások
írták felül. Ez egyaránt érvényes a politikai hatalom, a tőke és a munka
jellegére és társadalmi szerepére vonatkozó nézetei esetében. Hasonlóképpen
nem bizonyult időállónak osztályelmélete sem mint a modern társadalmak
tagolódásának és dinamikájának általános elmélete, bár a társadalmi
szerkezet bizonyos aspektusainak és változásainak elemzésére továbbra is
megfelelő eszköz lehet. A tudattal kapcsolatos nevezetes általánosításai
gyakran egyoldalúak, mint például az, hogy nem az emberek tudata határozza
meg létüket, hanem társadalmi létük határozza meg tudatukat, hiszen az
emberek tudatát meghatározó társadalmi lét, mint Marx is állítja, maga is
tudatos lét. A történelmi fejlődésről alkotott víziója - a korfelfogásnak
megfelelően leegyszerűsítő szcientista betoldások ellenére is - alapvetően a
klasszikus haladáselméleti tradícióhoz kapcsolódott, amely a történelem
egészének menetéről kívánt egyértelmű és egyirányú képet nyújtani. E
megközelítésmód jó ideje érvényét vesztette, viszont a tér-, idő- és egyéb
dimenziók tekintetében korlátozottabb társadalmi fejlődéselméletek
létjogosultsága és a történelmi önismeretben betöltött fontos szerepe
továbbra sem vonható kétségbe.

 

Reményeink szerint az ELTE BTK Filozófia Intézete által meghirdetett idei
tanévnyitó konferencia előadóitól sok izgalmas és újszerű választ kapunk
arra vonatkozóan, hogy a legújabb társadalmi és elméleti fejlemények
fényében milyen korszerű válaszok adhatók a Marx által felvetett
problémákra, mit tudunk ma érdemben és szakszerűen mondani az általa
tárgyalt témákról és mivel gazdagíthatjuk Marx saját nézeteire vonatkozó
ismereteinket.

 


 

 

 

-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <https://listbox.elte.hu/mailman/private/mafla/attachments/20180807/970402eb/attachment.html>