[MaFLa] A Magyar Filozófiai Társaság állásfoglalása a NAT 2020-ról a középiskolai etika és filozófia tantárgyakkal kapcsolatban

[Kelemen János]

Üdvözlöm az állásfoglalást, egyetértek vele.
Kelemen János

-----Original Message-----
From: MaFLa [mailto:mafla-bounces at phil.elte.hu] On Behalf Of
laczkos at bibl.u-szeged.hu
Sent: Tuesday, February 11, 2020 3:56 PM
To: mafla at phil.elte.hu
Subject: [MaFLa] A Magyar Filozófiai Társaság állásfoglalása a NAT 2020-ról
a középiskolai etika és filozófia tantárgyakkal kapcsolatban



A Magyar Filozófiai Társaság állásfoglalása a NAT 2020-ról a középiskolai
etika és filozófia tantárgyakkal kapcsolatban

A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége figyelemmel követi az új Nemzeti
Alaptanterv megjelenése nyomán kibontakozó vitákat. Felelős értelmiségiként
aggodalommal látjuk a más szakterületekhez tartozó problémákat is, ám ezek
fölvetése elsősorban a megfelelő szakmai szervezetek kompetenciájába
tartozik, amelyekkel szívesen konzultálunk, ha igényt tartanak rá. Semmiképp
sem hallgathatunk azonban arról, hogy a NAT 2020 jelenlegi formájában komoly
aggodalomra ad okot a középiskolai etika és filozófia oktatást illetően.
A NAT 2020 bevezetése esetén fenyegető veszély az eddig a 11., illetve a 12.
évfolyamokon tanított filozófia és etika tantárgy teljes ellehetetlenülése.
A szabályozásban ezek a tárgyak a középiskolai szakaszban egyáltalán nem
jelennek meg, az etika is csak az általános iskolánál szerepel. Mivel a NAT
2020 csökkenti a szabadon felhasználható órák számát, ezért előre látható,
hogy még azok az iskolák sem tudnák megtartani a filozófiát, amelyek még az
utóbbi években igen nehézzé vált helyzetben is kitartottak mellette, az
etika pedig, amely a középiskolában jelenleg még kötelező a 11. évfolyamon,
ugyanerre a sorsra jutna, mivel már nem szerepel sem a szabadon, sem a
kötelezően választható tantárgyak sorában.
Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a filozófia és az etika teljes eltűnése a
középiskolai oktatásból ellentétben áll a NAT 2020 szellemiségével és
célkitűzéseivel.
a) Az etika megmaradása a középiskolában már csak azért is különösen
indokolt, mert az általános iskolai etika tananyag számos részlete igazából
csak a már érettebb, 11.-es diákokkal dolgozható fel a megfelelő mélységben.
Vagyis bár tartalmi szempontból üdvözlendő, hogy megjelennek a NAT-ban,
szakmai-pedagógiai szempontból ezek helye továbbra is a középiskolában
lenne.
b) A Természetismeret tantárgyat a 11. évfolyamon a NAT 2020 kiemelten
fontosnak tartja:
,,A természettudományos ismeretek és kiemelten a matematikai,
természettudományos, mérnöki-műszaki és informatikai (a továbbiakban:  
MTMI) készségek fejlesztése érdekében a gimnáziumban a 11. évfolyamon azon
tanulóknak, akik nem tanulnak emelt óraszámban vagy fakultáción
természettudományos tantárgyat, egy jelenségek vizsgálatán alapuló, komplex
szemléletmóddal oktatott, a természettudományos műveltséget bővítő
tantárgyat kell felvennie, illetve a fenti elvek mentén oktatott
természettudomány integrált, fizika, kémia, biológia, földrajz moduljai
közül az egyiket heti két óra időkeretben."

Az etika tantárgy fő feladata a NAT 2020 értelmezésében is ,,olyan ismeretek
és értékek közvetítése, valamint kompetenciák elsajátíttatása, amelyek
hozzásegítik a tanulót, hogy tájékozott, aktív és elkötelezett
állampolgárrá, kisebb és nagyobb közösségeinek felelős tagjává váljék".
Ebből következően akkor járunk el következetesen, ha ugyanilyen hangsúlyosan
kezeljük a természet egészén belül az ember sajátos helyzetére vonatkozó
ismereteket is.  
Ezért nagy szükség volna arra, hogy a 11. vagy a 12. évfolyamon a
természetismerethez hasonlóan kötelező legyen egy olyan tantárgy, amely az
embert állítja a középpontba, ,,komplex szemléletmóddal oktat" és integrált
tematikájú. Erre a filozófia és az etika alkalmas önállóan is, de akár más
területekkel integráltan is - pl.  
pszichológiával, társadalomismerettel.
c) Az Állampolgári és társadalomismeret tantárgy természetesen nem
helyettesíti az Etikát a 9-12. évfolyamon, mert itt főként
jogi-társadalomtudományi, nem pedig erkölcsi kérdésekről és készségek
kialakításáról van szó. Itt egymást kívánatos módon kiegészítő tárgyakról,
illetve ismeretekről, készségekről kell beszélni.
d) Az Etikatanár szakot végzettek elhelyezkedési lehetőségeit jelentősen
szűkíti, hogy a középiskolában nem tudják tanítani az etikát.

Nem feledkezhetünk meg a filozófia és etika tantárgy megtartása mellett
szóló általánosabb érvekről sem, hiszen az európai kultúra több ezer éves
hagyományának az alapját jelenti mind a filozófia, mind az etika, melyek
ugyanakkor szinte mindegyik tanulói kompetenciát fejlesztik, ráadásul nem
egyoldalúan egyiket, vagy másikat, hanem a tantárgy komplex jellegéből
adódóan egymást kölcsönösen erősítve.

Filozófia
o	A filozófia olyan komplex tantárgy, amely a szaktudományok sajátos  
perspektíváit kiegészítve interdiszciplináris megközelítést tesz  
lehetővé; egyszersmind olyan integratív módszert is nyújt a diákok  
számára, mely segíti őket a világban való eligazodásban, megalapozott  
döntések meghozatalában.
o	Rendkívül élvezetes a filozófia és az etika felvetéseivel való  
találkozás a fiatalok számára. Valódi élmény tud lenni, mert pont az  
addig összegyűjtött (az iskolából és az egyéni életükből származó)  
tapasztalatokra való reflexió lehetőségét jelentik.
o	A filozófia megadja az addig tanult ismeretekre való reflektálás  
lehetőségét, legyenek ezek az ismeretek akár természettudományosak,  
akár humán területről származók. Ezzel segít betetőzni, összegezni, és  
elmélyíteni az addig tanultakat. Az is elsőrendű fontosságú, hogy az  
érvelést és a logikus gondolkodást is messzemenően gyakoroltatja.  
Ugyan a ,,klasszikus" (nagy) tantárgyakban is követelmény az érvelés  
és a vita készségének elsajátíttatása, illetve elmélyítése, de a  
túlméretezett tananyag és a hagyományos transzferálási módok miatt  
erre nincs idő és alkalom.
o	A diákokat inspirálja és segíti, hogy kialakíthassák önálló  
világszemléletüket, ami a korai ifjúkorban hatékonyan támogatja őket a  
felelős felnőttlétre való átállásban.
o	Önreflexióra serkent, ugyanakkor a beszélgetések, a különböző témák

közös megvitatása miatt fejleszti a közösségeket.
o	A gyermekfilozófia nemzetközi tapasztalatai, mérései is azt  
támasztják alá, hogy a filozófiát iskolai keretek között művelő diákok  
teljesítménye más tantárgyakból is 30-40%-kal jobb.  
(http://www.origo.hu/kultura/20150713-oktatas-iskola-gyerekek-filozofia-kepz
es.html)
o	A magyar kultúra filozófiai kultúra is, minden ellenkező vélekedés  
dacára. A Nemzetközi Filozófiai Diákolimpiákon rendre előkelő  
helyezést érnek el magyar diákok, többször szereztek aranyérmet is. A  
Baltic See elnevezésű esszéversenyem legutóbb a Czuczor Gergely Bencés  
Gimnázium egyik diákja végzett az élen.
Etika
o	A fenti érvek túlnyomó többsége az etikára is érvényes, már csak  
azért is, mert az etikát Szókratész óta a filozófia részének  
tekintették. További érvek az etika mellett:
o	Az etikaórákon számos eset, szituáció rekonstruálása, feldolgozása,

elemzése révén a diákok bátorsága, képessége az önálló döntéshozatalra  
érezhetően fejlődik már egy tanév alatt is, mivel lehetőségük nyílik  
az ezzel kapcsolatos készségek, jártasságok elsajátítására, amire a  
klasszikus (nagy) tantárgyak keretében tipikusan nincs lehetőségük.
o	Az etikaórák is lehetőséget biztosítanak arra, hogy felismerhessék  
korunk azon megoldandó problémáit, kihívásait (mint amilyenek pl. a  
technika és a mesterséges intelligencia által támasztott új  
élethelyzetek, emberi képességkiterjesztés, a biológia és  
orvostudomány által támasztott új helyzetek, klímaproblémák stb.),  
amelyeknek megoldása javarészt a következő generációkra vár. Ennek  
tudatosítása, illetve erre való felkészítésük a jelen felnőtt  
generáció erkölcsi felelőssége.
o	Folyamatosan emelkedik az etika tantárgyból érettségizők száma,  
mivel ez projektalapú érettségi. Ennek jelentősége:
o	alkotó, kutató jellegű munka során készíti el egy diák a  
projektmunkáját, ami mindig olyan témából készül, amelyhez személyes  
viszonya van (egy őt érintő, vagy a környezetében aktuális etikai  
probléma feldolgozását várjuk el).
o	a megírás során olyan készségeket szerez, amelyek az egyetemi  
képzésben és a munkaerőpiacon is mozgósíthatók.
o	Az elkészített projektet a szóbeli vizsgán meg kell védenie, s ez az

autonóm kiállás egyik első nagy próbája.
o	Ebben az értékzavaros világban a fiatal felnőtt diákok egyéni  
útkeresésük, identitásuk kialakítása során igénylik az erkölcstan  
órákra épülő, de azok anyagán túl is lépő, a legsajátabb korosztályos  
problémáikra érdemben reflektáló etika stúdium jelenlétét a  
középiskolában.

Konklúzió
Mindezek alapján vállalva szakmai és erkölcsi felelősségünket nem  
térhetünk ki annak nyomatékos hangsúlyozása elől, hogy a filozófia és  
etika tantárgyaknak nevesítve kell szerepelniük a középiskolai  
időszakra vonatkozó elgondolásokban, táblázatokban. Ugyancsak  
elsőrendű fontosságú, hogy a filozófia és etika tantárgyaknak továbbra  
is legyen kidolgozott kerettantervük, és hogy minden más módon is  
biztosítva legyen, hogy a középiskolás diákok érettségit tehessenek  
filozófiából és etikából.
Tehát még ha a NAT 2020-ba nem kerülnének is be a 2. pontban javasolt  
módon az etika és filozófia tantárgyak megmaradását egyértelműsítő  
mondatok, még akkor is elengedhetetlen, hogy a még nyilvánosságra nem  
hozott kerettantervek között meglegyenek a filozófia és az etika  
kerettantervei. Hiszen ha ez elmarad, akkor e két tantárgy óhatatlanul  
eltűnik a köznevelésből, megfosztva az eljövendő generációkat az  
emberi-erkölcsi tartás kifejlesztésének igen nagyhatású eszközeitől.


------------------------------------------------------
SZTE Klebelsberg Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/


_______________________________________________
MaFLa - Hungarian philosophers' mailing list
Archives & Help: http://phil.elte.hu/mafla