[MaFLA] A politikum fenomenológiája c. konferencia felhívása

[laczkos at bibl.u-szeged.hu]

A politikum fenomenológiája
A Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet  
közös, tematikus konferenciája

,,Az ember természeténél fogva államalkotó élőlény" - mondta  
Arisztotelész a Politika nevezetes, és sokat idézett helyén (Politika,  
1253a). A politikum már előtte, Platónnál és a szofisztáknál, és  
utána, egészen mind a mai napig, az ember egyik kitüntetett  
jellemzőjének számított a filozófusok többsége számára. Az ókortól  
napjainkig a filozófiatörténet egyik alapvető témájának számított az  
ember társadalmi léte és meghatározottsága, és közelebbről azok a  
kérdések, hogy milyen motívumok hatására alkot az ember politikai  
közösséget, miért hoz létre bizonyos fajtájú politikai közösségeket,  
és mely politikai formáció lenne az ideális az ember számára, ha ugyan  
van ilyen. Ezek a kérdések, és a rájuk adott válaszok,  
válaszkísérletek a legtöbb esetben lényegi módon kapcsolódtak össze  
egy antropológiával, vagyis az ember természetével, mibenlétével  
kapcsolatos filozófiai vizsgálódásokkal, gondolatokkal és elméletekkel.
A fenomenológiának születése pillanatától fogva, Husserltől, és  
speciálisan Husserl interszubjektivitás-elméletétől kezdve komoly  
társadalom- és politikafilozófiai következményei voltak; és a  
fenomenológia klasszikus szerzői ezeket a következményeket részben  
vagy egészben ki is dolgozták. Heidegger filozófiájának többé-kevésbé  
explicit politikai, politikafilozófiai vonatkozásai régóta a  
Heidegger-kutatás kardinális témái közé számítanak. Gadamernek a  
dialógussal és Európával kapcsolatos gondolatai szintén súlyos  
politikafilozófiai következményekkel bírnak, Hannah Arendtnek pedig a  
fenomenológia által erősen inspirált és meghatározott gondolkodása  
középpontjában maga a politikum állt.
A francia fenomenológiában a politikafilozófiai motívumok szintén  
erősen meghatározónak bizonyultak - gondoljunk csak mindenekelőtt  
Sartre és Merleau-Ponty vonatkozó megnyilvánulásaira. Michel Henry  
kétkötetes munkát szentelt Marx munkásságának és gondolatainak, és a  
szocializmus problémája élete végéig foglalkoztatta. Fontos helyet  
foglalt el továbbá a politikum problémája Marc Richir gondolkodásában  
is, amit ő mindenekelőtt a ,,szimbolikus institúció" fogalma felől  
közelített meg.
Lényeges hatást gyakorolt a fenomenológia a feminizmus fejlődésére is  
- Simone de Beauvoir, Iris Young és Luce Irigaray mind jelentős  
mértékben merítettek a fenomenológia fogalomtárából és  
megközelítésmódjából. Újabban pedig fenomenológiai művek, sőt, frissen  
létrejött fenomenológiai irányzatok sora foglalkozik a politikum  
témájával a legkülönbözőbb szempontokból - mint például a már régebb  
óta létező (legkésőbb Hans Jonas munkásságával határozott körvonalakat  
öltő) ökológiai fenomenológia, vagy röviden öko-fenomenológia, azután  
az úgynevezett ,,Kritikai Fenomenológia" (,,Critical Phenomenology"),  
illetve az ,,Elkötelezett Fenomenológia" (,,Engaged Phenomenology").
2023. március 15-ig várjuk a legfeljebb 500 szavas absztraktokat,  
melyek mindenekelőtt a politika, politikum, közösségi és társadalmi  
lét problémáinak fenomenológiai megközelítésű előadására tesznek  
javaslatot az apolitikumfenomenologiaja at gmail.com e-mail címre. A  
szekcióelőadások időtartama 20 perc lehet majd, melyet 10 perc vita  
követ.
A konferencia helye és ideje: 2023. május 22-23, hétfő-kedd, ELTE BTK  
Filozófia Intézet.


------------------------------------------------------
SZTE Klebelsberg Konyvtar