[MaFLA] Vallás és fenomenológia. Filozófiai és interdiszciplináris megközelítések

[Laczkó Sándor]

Vallás és fenomenológia. Filozófiai és interdiszciplináris 
megközelítések

A Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet éves 
konferenciája

A vallás problémaköre kezdettől fogva kulcsszerepet játszott a 
fenomenológiai filozófiában és általában a fenomenológiai mozgalom 
képviselőinek a gondolkodásában. Akár kritikusan viszonyultak hozzá, 
akár pozitívan, a vallás, úgy is mint ami a klasszikus metafizika 
alapvető kérdéseit érintette, nem tűnt megkerülhetőnek a fenomenológiai 
filozófia művelői számára. Ilyen vagy olyan módon e hagyomány minden 
tagja szükségesnek érezte, hogy valamilyen formában állást foglaljon a 
vallási fenomének jellegével, státuszával, adott esetben érvényességével 
kapcsolatban. E problématerület fontossága, bizonyos módon egyenesen 
megkerülhetetlen volta kellőképp kifejeződik többek között Gerardus van 
der Leeuw éppen száz éve megjelent, Bevezetés a vallás fenomenológiájába 
c. művében (Gerardus van der Leeuw: Einführung in die Phänomenologie der 
Religion. München: Ernst Reinhardt, 1925). De a vallás, vagy éppen a 
természetes teológia kérdései (Isten létezése, a lélek halhatatlansága) 
a fenomenológiai mozgalom számos más klasszikus szerzőjénél 
megtalálhatóak: már Husserl mentoránál, Franz Brentanónál, de éppígy 
Husserlnél, Heideggernél, Max Schelernél, Edith Steinnál, Hedwig-Conrad 
Martiusnál, Rudolf Ottónál, Mircea Eliadénál, Ludwig Landgrebénél, Eugen 
Finknél, és még sokaknál, másoknál is. A francia fenomenológiában 
vizsgálták az ezzel összefüggő vagy éppen közvetlenül idetartozó 
kérdéseket olyan szerzők, mint Sartre, Merleau-Ponty, Lévinas, később 
Michel Henry, Paul Ricoeur, Jean-Louis Chrétien, vagy a még ma is 
aktívan alkotó Jean-Luc Marion. Az ezzel kapcsolatos viták a kilencvenes 
évektől kezdve új erőre kaptak Franciaországban Dominique Janicaud 
nevezetes, nagy visszhangot kiváltott 1991-es könyve, A francia 
fenomenológia teológiai fordulata (Le tournant théologique de la 
phénoménologie française, Paris: L’Éclat, 1991) c. művét követően. A 
vallás fenomenológiája azóta is, napjainkban is intenzív eszmecserék 
tárgya, Magyarországon éppúgy (például Mezei Balázs, Schwendtner Tibor 
és Horváth Orsolya munkáiban), mint nemzetközi színtéren (például, 
többek között, ma Anthony Steinbock, Lee Chun Lo, Angela Agnes Bello, 
vagy a nem régiben elhunyt Klaus Held írásaiban). A Magyar 
Fenomenológiai Egyesület 2025. évi éves tematikus konferenciája során 
ehhez a gazdag diskurzushoz szeretnénk kapcsolódni. Örömmel várunk 
minden olyan jelentkezést, mely akár pozitívan és megerősítőleg, akár 
kritikusan, vagy éppen semleges, elemző módon szeretne valamilyen 
formában hozzájárulni a vallás fenomenológiájával és speciálisan a 
vallási fenoménekkel kapcsolatos vitákhoz, kutatásokhoz.
A konferencia helye és ideje: ELTE BTK, Budapest, Filozófia Intézet, 
2025. május 29-30., csütörtök péntek.
A konferenciára előadóként jelentkezni lehet 2025 április 4., péntekig, 
legfeljebb 300 szavas absztrakttal, amelyet a 
vallasesfenomenologia at gmail.com címre kellene elküldeni. (Ezen a helyen 
is nyomatékosan kérjük reménybeli előadóinkat, hogy akinek majd olyan 
kérése volna, hogy ő speciálisan csütörtökre/ péntekre, illetve 
délelőttre / délutánra szeretne kerülni, az ezt előre, már a jelentkezés 
alkalmával legyen olyan kedves jelezni!)

A szervezők nevében,
Marosán Bence Péter