[MaFLA] Lábjegyzetek Platónhoz: A hit c. konferencia felhívása

[Laczkó Sándor]

LÁBJEGYZETEK PLATÓNHOZ 23. – A HIT
A Magyar Filozófiai Társaság és az SZTE BTK Filozófia Tanszék 
konferenciája
Szeged, MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza, 2025. május 15-16.

Konferenciafelhívás:
A Lábjegyzetek Platónhoz című konfrenciasorozat hagyományosan egy-egy 
filozófiai fogalmat állít a vizsgálódások középpontjába. Az itt 
elhangzott előadások célja egy-egy filozófiai fogalom mélyebb megértése 
a legkülönbözöbb nézőpontból. Az idei konferenciára olyan filozófiai, 
filozófiatörténeti, etikai, esztétikai előadásjavaslatokat várunk, 
amelyek  A HIT fogalmát segítenek megérteni, filozófiai kontextusba 
helyezni. A konferencián 20 perces előadásokra nyílik lehetőség. A 
konferenciasorozat iránt az előző években megnyilvánult nagy érdeklődés 
miatt ettől az évtől a jelentkezést némiképp átformáljuk, hogy a program 
összeállítását és a konferencia szervezését gördülékenyebbé tegyük. A 
konferencia programját (néhány felkért előadó mellett) a beküldött 
absztraktok elfogadása alapján állítja össze egy felkért bizottság. A 
konferencia és az arra történő jelentkezés nyilvános, bárki 
jelentkezhet, akinek az adott témához kötötten mondandója van. A rövid 
absztraktokat a szervezőnek, Laczkó Sándornak (laczkos62 at gmail.com) 
2025. március 15-ig kérjük elküldeni.

Az előadásjavaslatokban az alábbi megközelítéseket részesítjük előnyben:
1)	A hit mint meggyőződés. Az analitikus elmefilozófiában és 
ismeretelméletben a hit (belief) fogalma a tudással kapcsolódik össze. 
Ebben a megközelítésben olyan kérdések merülnek fel, hogyan tesz szert 
az elme olyan meggyőződésekre, amelyek a fizikai vagy mentális tényekre 
utalnak, milyen pszichológiai feltételei vannak hitek kialakulásának, 
miként következnek hitekből propozícionális attitűdök, miként 
igazolhatók hiteink, stb.?
2)	A hit mint tekintély elfogadása. A tudásunk, azaz az igaznak 
tekintett meggyőződéseink, nagyon nagy része mások által közvetített 
tudás, amelynek igazságtartalmát nem áll módunkban személyen 
leellenőrizni. Ebben az értelemben a hit egy olyan feltétel, amely 
megalapozza a tudást, és egyfajta bizalmat jelent. Ez a fajta hit 
elengedhetetlen a tudomány működéséhez. Milyen szerepet játszik a hit 
mint bizalom a tudás kialakulásában, milyen természetű ez a hit, stb.?
3)	A hit mint bizalom. A hit etikai jelentése szerint azt jelenti, hogy 
bízunk önmagunkban és bízunk másokban. A hit mint önbizalom, egyfajta 
pszichológiai erő, amely képessé tesz a cselekvésre, bizonyos értelemben 
elengedhetetlen a cselekvéshez. A hit a másik emberben a bizalom etikai 
formája, amikor közvetlen bizonyíték nélkül megelőlegezünk a másik 
részéről etikailag pozitív magatartásformákat. Milyen feltételekre épül 
és milyen etikai következményekkel jár a hit önmagunkban és a másik 
emberben?
4)	A hit mint Isten létére és természetére vonatkozó meggyőződési forma. 
A hit értelmezhető olyan meggyőződésként, amely tartalma nem 
bizonyítható a természetes evidenciák keretein belül. Az istenhitet 
(fides) gyakran értelmezik ebben a megközelítésben és választják el az 
ész (ratio) világától. Vajon az istenhit hogyan viszonyul az észhez és a 
racionális diskurzushoz? Vajon túl van-e rajta? Vajon ellentétes-e vele 
vagy megalapozható az ész által?

A hit fogalmával kapcsolatos kérdések tárgyalhatók analitikus és 
szisztematikus megközelítésben éppúgy, mint történetiben: egy-egy 
szerző, korszak vagy probléma kiemelésével, elemzésével. A 
konferenciasorozat hagyományainak megfelelően az elhangzott előadások 
szöveges formában véglegesített és maximum 10 oldal terjedelmű (20-25 
ezer karakter) verzióit 2025. december 31-ig kérjük az előadóktól, hogy 
megjelenhessenek a Lábjegyzetek Platónhoz: A hit című tanulmánykötetben.