[Kepviselok] Nyúzos vitaindító KORREKCIÓ -- forma & tartalom

[zoei at ttkhok.elte.hu]

Köszönöm, hogy ennyien reagáltatok vitaindítómra. Hozzászólásaitok képet
adott arról, hogy min érdemes változtatni, mi nem volt elég érthető.

>Forma
^^^^^^

Nem fogalmaztam egyértelműen a 3x5-ös modulháló felbontását illetően. Egy
cikk továbbra sem érhetne tetszőlegesen a lap aljáig, vagy jóval fölé a
következő oldalon, ezért a modulháló felbontását úgy értettem, hogy a
vízszintes hasábokat bontanánk fel. Ezeket valójában teljesen
feleslegesnek tartom. Egy felesleges kötöttségnek, ami inkább hátrány,
mint előny. Mondhatni több a belőle származó probléma, mint előny. Ami
maradna a modulháló felbontása után, az egy három (vagy kettő) hasábra
felosztott téglalap. Remélem ez így érthető :). Ez viszont továbbra is
kötötté teszi a cikkek hosszát, de jóval nagyobb rugalmasságot adva
azoknak.

Természetesen a képeket arányosan méretezzük, de az nem kikötés, hogy
pontosan egy vagy két hasáb széles egy kép. Jelenleg ez valóban így van,
pedig egy kép beillesztésére annyira sok variáció létezik, amivel máris
nagyobb rugalmasságot adhatunk. Pl.: ugyanúgy, ahogy egy kép lehet 1 vagy
két hasáb széles, másfél hasáb széles is lehet (miért ne? Ezt is gyakran
alkalmazzák…), vagy grafikák, illusztrációk esetében, ha például egy kör
alakú képről beszélünk, az maradhat kör alakú, a szöveggel körbefolyatva,
vagy a fotó lehet két hasáb széles, de azt úgy helyezzük el, hogy
mindhárom hasábot érintse etc. Sok variáció létezik tehát egy kép
beillesztésére. Ezt esztétikusan is meg lehet oldani. Sokkal dinamikusabb
külsőt kapnánk, és ez nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy káoszt
teremtünk. Ettől az újság ugyanúgy egységes, áttekinthető, és esztétikus,
talán még esztétikusabb is lenne, maximum nem olyan katonás (konzervatív),
mint most.
Az új lapterv esetében is lennének bizonyos szabályok, amik közé lehet
szorítani egy tördelőt, és megítélhetjük, hogy jól végezte-e a munkáját
vagy sem, de a tördelés mégis kényelmesebb lenne, és a kinézet is sokkal
lazább, fiatalosabb. Hamarosan példát is mutatok rá.

A kötött tördelési rendszer fellazítását is ugyanúgy meglehet tanulni
kezelni, mint amikor a jelenlegi kinézetre tértünk át a szoftvercsere
után. Ha van esély rá, hogy megkönnyítsük a dolgunkat, és még
esztétikusabb is tegyük a lapot, hát akkor nosza rajta, mért ne tennénk
meg? Egyébként lehet úgy lazább arculatot, sablont tervezni, hogy az a
jövőben tördelőknek semmivel se okozzon nagyobb problémát, mint a
jelenlegi sablonban való tördelés, és még a végeredmény is lazább legyen,
mint a mostani. Ez már részletkérdés.

Ami a cikkírók „karakterszámhelyes” cikkeit illeti, azt hiszem, mint
tördelő elmondhatom, hogy ez okozta mindig a legtöbb problémát. Igaz, nem
olyan nehéz szólni a vezetőszerkesztőnek, hogy húzzon a cikkből, vagy
írjon hozzá, de mennyivel egyszerűbb lenne, ha még ennyit se kellene. Én
kínomban már a szerkesztő listára is küldtem pontos adatokat, hogy melyik
cikkformátum hány karaktert követel. Ezek után változatlanul hajmeresztő
hosszúságú cikkeket volt szerencsém tördelni, persze mondhatjuk azt, hogy
ez már a tördelő problémája, ám megint csak azt tudom mondani, ha
különösebb nehézségek nélkül segíthetünk rajta, miért ne tennénk? Ha a
cikkírókat nem tudjuk korlátozni -- és nem is ez a dolgunk -- akkor oldjuk
meg máshogyan a problémát, és ha igenis meg lehet, miért ne tegyük? Így
lehúzni sem kell senkit, és ebből kétlem, hogy bárkinek nagyobb nehézsége
adódna. Itt nem az a lényeg, hogy valakinek keresztbe tegyünk, hanem, hogy
egymás keze alá dolgozva, megkönnyítsük a másik dolgát. Mindegy, hogy
melyik oldalról közelítjük meg a kérdést. Próbáltuk korlátozni a
cikkírókat, nem ment. Akkor változtassunk a tördelésen egy kicsit, ezzel
csökkentve a cikkírók korlátait.

Jelenleg plusz-mínusz 10%-al tudjuk egy cikk hosszúságát befolyásolni. Ezt
a modulháló vízszintes rácsainak felbontásával könnyűszerrel feljebb
lehetne vinni. Egy tisztségviselőtől nem várhatjuk el, hogy pontosan annyi
karaktert írjon, amit mi kényelmesen be tudunk tördelni. A Nyúz nekik egy
információs csatorna, amin keresztül közvetíthetik mondanivalójukat. Tehát
a Nyúz egy szolgáltatás a tisztségviselők felé, ezért célszerű egy
rugalmasabb keretet adni, ezzel megkönnyítve dolgukat. Hiszen ők
lényegében nem újságírók, nem várhatjuk el tőlük, hogy pontos
karakterszámmal dolgozzanak, és ha megtehetjük -- és nem is nagy
nehézségek árán -- akkor könnyítsük meg a munkájukat azzal, hogy nem
kötjük meg radikálisan a kezüket karakterszám ügyileg.

Reklám-hirdetés témában ugyancsak félreérhető voltam. Valóban nincs sok
értelme annak, ha egy hirdetésekkel teli két oldalon azzal próbálok
érvelni, hogy a figyelemfelkeltés a cél. A cél az, hogy egy reklám olyan
értelemben legyen figyelemfelkeltő, hogy első ránézésre tudjuk miről
olvashatunk benne, így eldönthetjük akarjuk-e vagy sem… triviális példa:
sport hirdetés -- focilabdás háttér. Tehát a hangsúly azon van, hogy a
reklám témája harmonizáljon annak kinézetével. Persze az esztétikai hatás
sem elhanyagolható érv a változtatások mellett.

Alginak köszönöm észrevételét. Nem 4x4-es képre gondoltam, az valóban
varázslat lenne egy 3x5-ös modulhálóban :))).

A reklámanyagok készítése nem a Nyúz feladata? Ebben egyetértek, és
mondhatni nem csak én. De akár a Nyúz szerkesztősége is foglalkozhatna a
témával, ha már más nem teszi túlzott intenzitással a HÖK-ben, ráadásul én
szívesen vállalnám a feladatot. Már kaptam néhány tippet azzal
kapcsolatosan, hogy ki érdeklődik a reklámkészítés, grafikai bravúrok
kivitelezése terén :). Szerintem mindenféleképpen érdemes lenne
foglalkozni a témával. Az esztétikus megjelenés olyan tekintetben
prioritást élvez, hogy arra mindenki felkapja a fejét.

A címlapon megjelenő grafikák, montázsok etc. természetesen minden esetben
az adott témához kapcsolódnának, csak frappáns formában tálalva, ami talán
jobban felkeltené az emberek figyelmét. Mondanám itt a HVG borítóját
példának, amit akarva akaratlanul mindig megnézek, ha újságárus közelébe
kerülök. Persze vannak frappáns fotók is. De megint csak tudnám sorolni az
eseteket, amikor a címlapkép kiválasztásával, vagy egyáltalán
megalkotásával volt a probléma. Megfelelő munkaerő egyelőre valóban nem
áll a rendelkezésünkre, de azért némi erőfeszítéssel ezt sem lehetetlen
megoldani :).

> Tartalom
^^^^^^^^^^

A közéleti cikkek lazítása természetesen nem menne a színvonal rovására.
Annak is megvannak az eszközei, hogy hogyan lehet egy közéleti cikket
lazábban tálalni. Cikkíró tanfolyam sem véletlenül volt, és lesz. Pontosan
az ilyen témákat is körül lehet járni.

> Lehetne úgy alakítani, hogy a közéletis cikkek maradnak tényközlők, és
nem szórakoztatók
-- egy közéleti cikknek nem is a szórakoztatás a feladata, hanem az, hogy
információt közöljön. Ha az olvasó nem érti az információt, akkor viszont
nincs értelme a közéleti cikknek. Ha unalmas, akkor sincs, mert akkor meg
nem biztos, hogy végig olvassák. Persze ezzel nem azt mondom, hogy az
eddig leközölt közéleti cikkekből semmit nem értettek az olvasók, de az
tény, hogy még mindig sokan vannak, akik nem tudnak információkról, noha
feketén-fehéren ott voltak az újságban, olvashatták volna őket, de… vagy
nem olvasták -- azért, mert nem -- vagy olvasták volna, de unalmasnak,
érthetetlennek találták, így inkább a főzőcskéhez lapoztak, vagy elkezdtek
keresztrejtvényt fejteni. Amíg van arra módszer, hogy hogyan értsék meg
még többen azt, amit közölni szeretnénk velük a TTK-s sorsukat befolyásoló
tényezőkről, addig mindenféleképpen érdemes élni a lehetőséggel. Tehát a
közéletis cikkek terjedelme maradna (mivel van elég sok minden -- még kari
szinten is -- amiről mindenféleképpen érdemes tájékoztatni a kari
hallgatók felé), viszont megfelelő eszközökkel lazítani kellene azokon,
hogy közérthetőbbé váljanak. Egyébként itt hivatkoznék Algi hozzászólására
is: „Csak szeretném megjegyezni, hogy lehet úgy is "laza" stílusú közéleti
cikket jelenteni, hogy a cikkírónak keményen meg van kötve a keze: meg
van mondva, hogy milyen irányba mehet el a stílusa, hogy mi a minimális
lazaság és mi a maximális lazaság szintje. Megcsinálható, és ne mondja
nekem senki, hogy ez szubjektív, mert ha ugyan az erre vonatkozó
szakfogalmakat nem is ismerjük, példákkal remekül be lehet
lőni.”

A TTT-s rovatnak nagyobb figyelmet szentelni -- ebben egyetértek. Ez is a
kari jelleget erősítené. Mégiscsak egy természettudományi karról
beszélünk.

Lazítás alatt olvasmányosabb cikkeket értek. Ez nem kell, hogy feltétlenül
marhulásba menjen át. A cikkíró tanfolyamon lesz arra lehetőség, hogy ezt
a témát is körbejárjuk.

Miért kellene, hogy unalmas, és száraz legyen egy közéleti cikk, ha azt
kevésbé unalmasan, olvasmányos formába is lehet önteni. Megvannak rá az
újságírói eszközök, hát mért ne változtatnánk? Mert az egyszerűbb, és
kényelmesebb megoldást? Egy kevésbé unalmas cikket, talán még én is
elolvasnék. Ha nem megoldhatatlan -- és nem az --, én azt javaslom éljünk
a lehetőséggel, és használjuk ki!

„A TTK-s hallgatókat kari hírekkel lehet megfogni” -- ez inkább úgy
fogalmaznám át, hogy a TTK-s hallgatókat a kari hírekről KELL informálni.
Jó példa erre: hogyha én a II. kerületben élek, akkor engem nem a VI.
kerületi iparűzési adó emelése fog érdekelni, hanem a II. kerületi. Ezért
is gondolom, hogy a hallgatókat olyan dolgokról kell informálni, ami
szükségszerűen elengedhetetlen, és kari életüket közvetlenül érinti,
befolyásolja. Azt kéne tudatosítani bennük, hogy az ő érdekük ezekről az
információkról tudni, és ha ezt elolvassák, akkor nem kell a HÖK-be
rohangálni kérdezősködni, vagy lehet hogy önmaguknak spórolnák meg az
utánajárással járó procedúrát.

Kari közélet ugyanúgy van, ahogy országos -- az intézeti tanácsokban is
vannak delegáltjai a hallgatói önkormányzatnak, ott is folynak munkálatok,
az is érinti a hallgatókat, a Nyúz mégsem túl gyakran közölt ezekről
információkat. Tudósítunk a kari tanács döntéseiről, de az azokat megelőző
döntés-előkészítő munkálatokról nem. A Nyúz törekedett arra, hogy az
országos szinten megszületett reformfolyamatokat, döntéseket folyamatukban
mutassa be. Miért ne lehetne ezt megcsinálni a karon történő dolgokkal is?
Vannak kari, intézeti bizottságok, ott is folyik munka, ott is vannak
viták, részeredmények. Aki az elmúlt években figyelmesen olvasta a Nyúzt,
elég sokat megtudhatott arról, ki kit nem kedvel az országos
felsőoktatáspolitikában -- a TTK belső döntéshozatali mechanizmusairól
viszont alig derült ki valami. Ráadásul a reformfolyamatok ide is
lekígyóznak, azokat ezen a szinten is be lehetne mutatni -- csak nem
országos, hanem kari események tükrében. Miért ne lenne erre igény? Miért
ne kellene a Nyúznak erre kiemelt figyelmet fordítania?

Ez persze nem azt jelentené, hogy a karon kívüli, egyetemi etc.
információk kiszorulnának az újságból. Hírek formájában ezekről is
informálnánk a kari polgárokat, illetve a kiemelten fontos témákról
természetesen továbbra is írnánk hosszabban is. Nem győzöm hangsúlyozni az
online felület lehetőségeit sem. A hangsúlyok eltolódása az, ami a kari
jelleget erősítheti. Ja, hogy van ELTE Online? Akkor mi már nem is
csinálhatunk Nyúz Online-t? Ha így gondolkodnának az emberek, akkor
egyetlen közéleti lap lenne, egy tévéműsor, egy bulvár és így tovább.
Fogadjunk, hogy máshogyan is tálalni lehet dolgokat, feszegetni lehet
kérdéseket, mint az ELTE Online. Ráadásul az ELTE Online még nem annyira
ismert.

Köszönöm megjegyzéseiteket, sokat segítettek. További hozzászólásaitokat
szívesen veszem:

Kósa Veronika
-------------------
Kathy Zoei Torrance

http://ttkhok.elte.hu/~zoei