[Kepviselok] Választmány emlékeztető - 2006. február 21.

[ELTE TTK HA Elnok]

Tisztelt képviselõk!

Mivel nem voltam ott a február 21-i választmányi ülésen, így néhány 
általam fontosnak tartott kérdésben szeretném kifejteni a véleményemet. 
Már csak azért is, mert az emlékeztetõ alapján lényegesen más hangsúlyokat 
látok, mint ami a választmányon elhangzott.

Elõre elnézést a mérhetetlenül hosszú levélért, az elsõ ******-os sor 
utáni EHÖK-rõl szóló rész elolvasását viszont külön kérném a 
választmány tagjaitól, ha vki csak azt olvassa az még nem olyan vészes.

Visszajelzéseknek is örülnék, elsõsorban nem listára javasolnám küldeni, 
hacsak nem közérdekû.

> A harmadik kérdéshez kapcsolódó hozzászólások:
> Karcsai Balázs elmondta, hogy egyetemi szinten elég sokszor behódolunk az 
> EHÖK-nek. Miért van ez? Miért nincs leszabályozva, hogy milyen álláspontot 
> képviselünk az EHÖK-ben? Miért nem nyújtottunk be mi módosító javaslatot? Mi 
> lenne, ha nem delegálnánk elegendo hallgatót?
Ezekre a kérdésekre csak azért válaszolok, mert az emlékeztetõben nem 
jelentek meg válaszok, bár gondolom a választmányon azért ez megtörtént:

Az, hogy az EHÖK-nek a TTK HÖK gyakran behodól teljes félreértés és abban, 
hogy ez nincs így biztosan egyhangú lenne mind a 8 kar. A TTK HÖK nagyon 
markáns és következetes álláspontot képvisel EHÖK szinten, de 
ettõl függetlenül néha meg kell tenni a szükséges engedményeket is, 
különös tekintettel arra, hogy ha szavazásra kerül a sor elõre sejthetõ, 
hogy kb. 5-4 arányba kisebbségbe kerülünk. Az, hogy az EHÖK-ben milyen 
álláspontot képviselünk pontosan le van szabályozva. Az elnök a 
közgyûlési, választmányi határozatokat képviseli, ha ilyen nincs, akkor 
pedig információinak birtokában dönt arról, hogy mi az adott kérdésben a 
TTK HÖK érdeke. Ezt azzal egészíteném ki, hogy jelenleg a kritikus 
kérdések mindegyike a választmány elé került (1/3, kollégiumi HÖK ,stb.). 
Végül pedig, az 1/3-dal kapcsolatosan a TTK HÖK beterjesztett 
módosító javaslatot és gyakorlatilag majdnem egyedüliként felvállalta a 
konfrontációt a többi karral.

****************************************************************

> A negyedik kérdéshez kapcsolódó hozzászólások (EHÖK TTK HÖK viszony):
> Ónodi Ferenc elmondta, hogy ezt érzi az egyik legsúlyosabb problémának.A TTK 
> HÖK az EHÖK-ben el van szeparálódva, és olyan úton halad, ami rossz.

Ez egyértelmû tévedés. A TTK HÖK az EHÖK-ben egyáltalán nincs 
elszeparálódva. Az IK és a TTK közti ellentétek egyetemi kérdésekben nem 
jönnek ki, gyakorlatilag nincsenek ilyenek, mivel az alapvetõ hozzáállás 
azonos, valamint kifejezetten jó kapcsolatunk van a TÓFK-kal és a 
TÁTK-val is. Az egyes ellentétek pedig sosem személyes alapon, hanem 
szakmai 
alapon alakulnak ki. A TTK HÖK-höz köthetõ személyek közül (Gabi, Márk, 
én) egyikünk sem mondott ellent, képviselt más álláspontot csak dacból. 
Példának okáért az elmúlt fél év mindkét kritikus kérdésében a választmány 
által határozattal is megerõsített állásponot kéviselt a TTK (1/3, KHÖK), 
így azt gondolom személyes ellentétekrõl idén már nem lehet beszélni.

Fontosnak tartom viszont, hogy elmondjam szerintem mi az az alapvetõ, 
hozzáállásbeli, ha úgy tetszik ideológiai különbség, ami meglehetõsen 
gyakorivá teszi a nézetkülönbségeket.
A TTK HÖK gyakorlatában elsõsorban a megegyezés és a vita dominál, ahol a 
cél egy közös mindenki által elfogadható megoldás megtalálása, függetlenül 
az aktuális erõviszonyoktól. Azaz bizonyos dolgokat akkor sem tesz meg a 
HÖK, ha mondjuk megtehetné és úgy gondolja, hogy meg is kéne tenni, 
viszont másokból az erõs ellenérzéseket váltana ki. Azaz szeretjük, ha az 
általunk véghezvitt cselekvések a lehetõ legszélesebb körben elismertek. 
(Ez persze nem jelenti azt, hogy néhány alkalommal nem él a TTK HÖK az 
erõbõl keresztülviszem ha tudom gondolkodásmód nyújtotta lehetõségekkel, 
de azért lehetõség szerint kerüljük.)

A BTK HÖK gyakorlatában viszont sokkal dominánsabb az erõbõl való 
érdekérvényesítés, kisebb gátat jelent ha az általuk képviselt álláspont 
sokaknak nem tetszik. (És ez természetesen a BTK HÖK esetében sem jelenti 
azt, hogy ne törekednének megegyezésre, sõt Szávai István az elmúlt fél 
évben számos részletkérdésben engedett olyankor is - véleményem szerint 
sokszor Melinda hatására -, amikor láthatóan többségben volt az õ 
álláspontja.)

Mindezek mellett még hangsúlyoznám, hogy számos közös hallgatói érdek 
esetén az EHÖK tökéletesen egységes és mindegyik hallgatói önkormányzat 
nagy hatákonysággal, egymást segítve lép fel. Ilyen például a Nyúzos 
újságirói tanfolyam, mellyel a TTK HÖK támogatja a többi kart, vagy az 
elnökségin folytatott egyeztetés, hogy milyen fejlesztésekre van szükség 
az ELTE-n a jobb hallgatói szolgáltatás érdekében, a karrierközpont, ahol 
a BTK és a TTK alapítványa együttmûködik. Azaz ellentétben a tavalyi 
tanévvel egyértelmûen megvan a szakmai együttmûködés.

Összefoglalásként tehát annyit, hogy bár sokkal nagyobb zajjal járnak azok 
a kérdések, ahol a TTK HÖK eltérõ álláspontot képvisel, mint az EHÖK, ezek 
súlyukban kisebbek, de legalábbis nem nagyobbak, mint azok melyeknél 
teljes az egyetértés. Természetszerû persze az is, hogy a konkrét kérdések 
mellett mindenkinek a fejében ott van, hogy hét hónap múlva lévõ 
választáson nagy valószínûséggel nem egy jelölt lesz és a fent említett 
szakmai munkán kívül, attól _egyértelmûen függetlenül_  ezen a téren 
is tesz lépéseket, mindkét fél.

*******************************************************************

> Az ötödik kérdéshez kapcsolódó hozzászólások (IK TTK kapcsolata):

A vezetõképzõrõl már számos alkalommal beszéltünk, én az IK és a TTK 
kapcsolatáról írnék pár szót, már csak azért is, mert a megalakulás 
elõttõl tudtam végigkövetni a folyamatokat. Egy rövid történeti 
áttekintéssel kezdeném és azzal, hogy leírom Leventének és nekem mik 
voltak a céljaink, amikor kialakítottuk, végiggondoltuk ezt (kb. három 
éve). A történeti áttekintést azért érzem fontosnak, mert így talán jobban 
érthetõek a folyamatok.

***************************************************************
Történeti áttekintés

Az IK a TTK HÖK-bõl vált ki, azaz a korábbi informatika SZACS alakult 
HÖK-é. Ez a SZACS már a kari HÖK-ké alakulást megelõzõen is kivételezett 
helyzetben volt, azaz a többi SZACS-nál nagyobb képviseleti aránnyal 
rendelkezett a TTK HÖK közgyûlésében és az utolsó idõkben már erõteljesen 
a karrá alakulás kötötte le a figyelmüket, elkészültek a kezdeti 
szabályok.

Az IK HÖK alapvetõen három különbözõ csapatból alakult meg. 
Egyik a TTK HÖK info SZACS-a és hozzájuk kötõdõ személyek voltak, kb. a 
képviselõk fele tartozott ide, az elsõ kgy-n, a másik az IKON kör tagjai, 
harmadik pedig a volt TFK HÖK-böl az IK-ra került hallgatók. Az elsõ belsõ 
konfliktus abból adódott, hogy a volt SZACS úgy érezte, hogy a TFK-sok, az 
IKON körrel összefogva el szeretnék foglalni a HÖK-öt. Ez akkoriban nem 
csak egy IK-s kitaláció volt, a TTK HÖK-ben is felmerült, hogy majd jönnek 
a TFK-sok és többségbe akarnak kerülni. (Az akkori szavazólapokon ezért 
nem csak a szak, hanem az is megjelölésre került, hogy fõiskolai képzésre 
jár-e vki, ezzel akartuk motiválni az egyetemi szakokra járókat, hogy ne 
rájuk szavazzanak.) Ezek a félelmek egyébként pár hónap alatt megszüntek, 
mind nálunk, mind az IK-n azzal, hogy megismertük egymást már sokkal 
inkább partnernak tudtuk tekinteni a másikat. Ez viszont nem oldotta fel 
azt, hogy a személyes sértõdések, különösen az IK-n, ahol a választási 
rendszerbõl adódóan a félelmek is erõsebbek voltak, megmaradtak.

Péter, amikor megválasztották meglehetõsen kezdõ HÖK-ös volt, ami nem is 
meglepõ egy új HÖK-ben. Az elsõ idõszakban a HÖK-ben minden energiát az 
alapvetõ infrastruktúra megteremtése kötötte le (erre sem a TÁTK, sem a 
PPK HÖK-nek nem volt szüksége, mindegyükeknek volt irodája, igaz a TÁTK 
HÖK iroda meglehetõsen kicsi volt). Ezzel párhuzamosan olyan alapvetõ 
problémákat kellett megoldani, melyek nálunk fel sem merülhettek (a TO, a 
kari adminisztráció is felkészületlen volt, ráadásul iroda hiányába a 
szoctám leadás sem triviális). A hallgatók mellesleg a TTK irodájához 
kötõdtek, így még az iroda megléte után is külön feladat volt az 
átszoktatásuk az új irodába. Véleményem szerint ezeknek a problémáknak a 
megoldásán folyamatosan dolgoztak az IK HÖK-ben, azonban lassabban haladt 
minden, mint ahogy elvárták volna egymástól így számos hátráltató 
személyes ellentét alakult ki, melyek feldolgozását az IK HÖK azóta sem 
tette meg. Sokan ezek miatt vagy teljesen abbahagyták a munkát, vagy fél 
szívvel végezték azt, ami aztán tovább növelte a feszültségeket, persze 
lokális javulásokkal, de minden áttörés nélkül.
Se Péter, se Elchy nem volt képes az embereket személyesen motiválni, a 
korábbiakból egyértelmûen következõ személyes emberi problémákat felszínre 
hozni és helyükön kezelni illetve a tõlük eltérõ gondolkodású emberekkel 
együttdolgozni VAGY végleg elküldeni. (Véleményem szerint mindkettõ 
megoldás, hogy vki melyiket választja vezetõi stílustól függhet.) Az 
ebbõl adódó huza-vona szintén sokat árt/ártott az IK HÖK-nek.
Amit viszont ilyenkor mindig nagyon fontos tudatosítani, hogy mindez 
egyáltalán nem jogosít fel senkit, hogy a meglévõ problémákat érzelemdús 
felszólamlásokkal tovább erõsítse.

***************************************************************

Miért érdemes az IK és a TTK HÖK-nek együtt dolgoznia?

Röviden azért, mert stabilitást és biztonságot adunk egymás számára. Ezek 
véleményem szerint olyan, hosszútávon érvényesülõ értékek, melyeket 
egyáltalán nem negligál egy rosszul sikerült vezetõképzõ, vagy néhány 
személyes konfliktus.

Mit értek biztonság és stabilitás alatt?

Azt, hogy ha az egyik kar valamilyen szempontból hátrányos helyzetben, 
gondban van, akkor a másik, aktuális elõnyök reménye nélkül, akár hosszabb 
távon is hajlandó egyoldalúan segítséget nyújtani, annak tudatában, hogy 
ez egy hónap múlva, vagy két év múlva, vagy tíz múlva, megfordulhat és 
akkor remélhetõleg a másik karon is lesz vki aki tudatában ennek az 
alapgondolatnak hajlandó viszonozni ezt a korábbi segítséget. Azaz ezek 
számomra olyan célok, melyek nem jól megfoghatók, ráadásul semmilyen 
garancia nincs arra, hogy fordított helyzetben valaha viszonzásra 
kerülnek. Viszont, és ez nagyon fontos, a nyújtott segítség akkor sem ment 
kárba, hiszen annak köszönhetõen IK-s hallgatóknak jobb lett. Igaz nem 
TTK-sok, akiket nekünk közvetlenül képviselnünk kell, de csak azért nem, 
mert annak idején a TTK (karra gondolok) kikényszerítette az Informatika 
szakterület kiválását.

Miért kell ehhez közös vezetõképzõ, közös gólyabál?

Leventével az IK HÖK megalakulása elõtt folytatott beszélgetések során 
elsõdleges félelmünk az volt, hogy szupi, hogy most így együtt üldögélünk 
a lépcsõn és közösen gondolkodunk, de ez egyáltalán nem garantálja, hogy 
két év múlva a két HÖK-ben dolgozók megtegyék ugyanezt. Ennek alapozását a 
személyes kapcsolatok és a közös élmények kialakításában láttuk 
lehetségesnek. Mondván, hogy nehezebb azt utálni, akivel rendszeresen 
találkozol, mint azt, akit sosem látsz. Bár akkor még nem láttuk, 
nehezebb, de koránt sem lehetetlen. Ennek ellenére nem érzem, hogy az 
alapkoncepció hibás lenne, hiszen jelenleg még csak beszélünk a 
problémákról és remélhetõleg ezt követõen a megoldás nem a teljes 
elkülönülés lesz.

***********************************************************************

Amiket leírtam, nagyon kényelmes úgy értelmezni és torzítani, hogy 
nyeljen le a TTK mindent, mert egyszer majd talán jó lesz. Csakhogy 
ez nem ezt jelenti, a közös gondolkodás nem jelenti azt, hogy nem 
vitatkozunk a másikkal, csak azt jelenti, hogy semmiképp sem állunk fel az 
asztaltól sértõdötten, és azt, hogy kertelés nélkül a másik szemébe 
mondjuk a problémát, nem pedig levélben, vagy a saját döntéshozó 
testületünkben morgunk.

Természetesen közvetlen elõnyök is vannak, de azok úgy is számos 
alkalommal elhangzanak így viszonylag felesleges lenne nekem is leírnom.

Köszönöm mindenkinek a figyelmét, akik végigjutott a levélen.

Gönci Balázs



U.i.: Válaszolnék két kérdésre, melyre a választmányi emlékeztetõben nem 
szerepel válasz (csak a kérdés):

Szenes Áron: Választhatnánk bármely más kart is: Igen, csakhogy az IK mind 
helyileg, mind gondolkodásban a lehetõ legközelebb áll hozzánk. Egy BTK-s 
jellegû karnál azt is meg kéne tanulnunk, hogy ami nekünk érv, az nekik 
csak duma és fordítva (ezt sarkítottam, a lényeg, hogy érezhetõen más a 
gondolkodásmódunk). A TÁTK-val pedig szintén együttmûködünk, bár 
alapvetõen csak egyetemi kérdésekben.

Vizeli András: Mi volt a szakmai oka, hogy a Campus Agreemantet 
meghosszabbítottuk? Azt nyílván nem tudom, hogy a kgy-n ki miért szavazott 
igennel, azt igen, hogy miért tettem volna ezt.
Ez pedig a fenti véleményem szerint meglévõ hosszú távú érdekeken túl,
valamint a triviális erõteljesebb érdekérvényesítési képesség megörzése 
mellett (EHÖK-ben) mindkét kar hallgatói számára jobb programokat tudunk 
szervezni. (Mert lehet, hogy úgy érezzük, milyen szuper jók vagyunk, 
emlékeim szerint pl gólyabálon is a szervezõk több mint 1/3 közel fele az 
IK-ról volt. És persze mi vagyunk a "profik" ebbõl talán egyértelmû, hogy 
nem így sikerült volna a gólyabál az IK HÖK nélkül.)