[Kepviselok] KÜLÖNVÉLEMÉNY - RADNAI LÁSZLÓ

[lradnai at ttkhok.elte.hu]

Kedves Képviselők!

EZ A LEVÉL A SAJÁT VÉLEMÉNYEMRŐL SZÓL. CSAK AZ OLVASSA TOVÁBB, AKIT EZ
ÉRDEKEL. Leginkább azért írom le az alábbiakat, mert a legutóbbi
küldöttgyűlésen ígéretet tettem erre. Továbbá fontosnak tartom bizonyos
kisebbségi vélemények képviseletét, még akkor is, ha a HÖK többsége más
véleményt képvisel. Szerintem így működik a demokrácia.

TALÁN AD NÉMI SÚLYT AZ ALÁBB LEÍRTAKNAK, hogy kilenc éves múltam során
számtalan dolgot a saját „bőrömön” volt lehetőségem
megtapasztalni itt a TTK-n. Öt évig tanultam osztatlan képzésben, egy évig
költségtérítéses, majd három évig állami ösztöndíjas doktoranduszként
dolgoztam a Biokémiai Tanszéken. Az oktatásban már 2005-től részt vettem
(szakirányos gyakorlat). Doktoranduszként több gyakorlatot tartottam az
alapképzésben és szakirányon is, illetve kiegészítő képzésben tartottam
előadást kétszer. Szeptembertől kezdve tudományos segédmunkatársként a
tízedik évemet kezdem egyetemünkön. A hallgatói közéletben is igyekeztem
aktívan megnyilvánulni (pl. Bódvarákói gólyatáborok). Az elmúlt év során
tagja voltam a HÖK-nek és a kari doktori tanácsnak. Részt veszek a
természettudományokat népszerűsítő programokban (TÁMOP „Az ELTE
házhoz megy!” és „Kutass velünk”).

1. NYÚZ: több küldöttgyűlésen is felszólaltam ebben a témában. Tisztázni
szeretném, hogy nincs bajom senkivel, nem akarok bántani senkit. Szerintem
a TTK életében ez a lap rendkívül fontos szerepet tölt be. Általánosságban
elmondhatom, hogy Tillné Kiss Andrea és az egész csapat nagyon jó munkát
végzett a félév során, amiért köszönet illeti őket. A Nyúz fontosságára
való tekintettel viszont mindig keresnünk kell a lehetőségét annak, hogy
tovább javítsunk rajta. HOGYAN?

Véleményem szerint a NYÚZBÓL HIÁNYZIK VALAMI, AMI FONTOS LENNE. Nagyon jót
tenne a TTK-s közéletnek, ha a Nyúz lehetőséget teremtene a KÖZÉRDEKŰ
KOMMUNIKÁCIÓRA, akár csak egy oldalas terjedelemben. Itt most nem a
száraz, egyoldalú adatközlésre gondolok. SZÜKSÉG LENNE ARRA, HOGY
HALLGATÓK ÉS OKTATÓK MEGOSZTHASSÁK EGYMÁSSAL GONDOLATAIKAT AZ OKTATÁSSAL,
SZABÁLYZATOKKAL, TANTERVEKKEL, KARI INTÉZMÉNYRENDSZEREKKEL, BÁRMILYEN
PROBLÉMÁS VAGY KÖZÉRDEKŰ ÜGGYEL (pl. Tanulmányi Osztály – Free
Pene!), STB. KAPCSOLATOSAN. Jót tenne, ha lehetőség lenne arra, hogy
kérdéseket intézzünk egymáshoz nyilvánosan, megfelelő stílusban. Párbeszéd
alakulhatna ki, amely közelebb vihetne a megoldásokhoz és talán
elkerülhető lenne néhány komolyabb nézeteltérés.

Óvakodjunk az olyan írásoktól, amelyek a TTK-s hallgatók (többségében ?)
felháborodást kelthetnek. Én beszéltem hallgatókkal (akiket képviselek),
és vannak, akiket felháborít az olyasmi, hogy „a kacsamájat igazi
szaftos hagymalekvárral és Tokaji mártással szervírozzák, és végre egy
hely, ahol nem sütik agyon” vagy „a két menüsorért a
záróakkord borral és borravalóval együtt 11 ezer forintot fizetünk, az
Andrássy úthoz képest ez nem is rossz ár”. (40. félévfolyam 3. szám)
vagy „még ha a végösszeg kedvezmény nélkül 26 000 forintra rúgott
is” (40. félévfolyam 6. szám). Elfogadom, hogy vannak olyan
hallgatók, akik az Andrássy útra és hasonló helyekre járhatnak ebédelni,
akár alkalmanként, akár rendszeresen is, de ez biztosan csak egy
kisebbség. Azt is erősen kétlem, hogy ők ezt önerejükből tehetik
(tisztelet a kivételnek). Sajnos sokaknak abból a nevetséges összegből,
amit itt ösztöndíjnak nevezünk erre nem telik! Még a doktoranduszi
ösztöndíjat sem ehhez szabták! Az ilyen írásoknak ezért szerintem más
lapban kellene helyet találni, míg A NYÚZ A TÖBBSÉGHEZ SZÓLHATNA.
Maradjunk meg a TTK-s realitásoknál!

Elfogadom azt is, hogy a „Főszerkesztő Szoknyaszéle” nem egy
tudományos írás. DE EZ MÉGIS A TTK! Ha már tudományos jellegű az írás,
ÜGYELNÜNK KELL A PONTOSSÁGRA ÉS SZAKSZERŰSÉGRE. Például: „Az UV-C
(315-400 nm) sugárzásnak még az UV-B hullámoknál is erősebb a daganat
provokáló hatása” vagy „Az UV-A (100-280 nm) sugarak felelősek
a napfény barnító hatásáért” (40. félévfolyam 6. szám). Szerintem
éppen fordítva: 315-400 nm – barnító hatás, 100-280 nm –
rákkeltő hatás.

2. HALLGATÓI PANASZLEVELEK: Ismételten csak tisztázni szeretném, hogy nem
akarok senkit sem megsérteni. A hallgatók oktatással, oktatókkal szembeni
panaszait NAGYON FONTOSNAK TARTOM. Alapképzésben nekünk is voltak
panaszaink, magam is szerveztem aláírásgyűjtést, írtam panaszlevelet.
Tudom, hogy ezeket a leveleket az oktatók többsége komolyan veszi, és a
lehetőségekhez mérten megpróbálnak segíteni, megoldást találni. A
legutóbbi küldöttgyűlésen elmondtam, hogy láttam a legutóbbi ilyen
beadványt. Ebben olyan „pontatlan” idézet szerepelt egy
problémás vizsgafeladatból, mely első látásra lényegtelen apróságnak
tűnik. SAJNOS NEM AZ! Ha egy oktató kézbe veszi a levelet, ezt azonnal
észreveszi, majd felmerülnek benne „bizonyos kételyek”: Nem
lehet, hogy több „pontatlanság” is van ott, ahol egy van? Nem
lehet, hogy már megint csak a szokásos esettel állunk szemben, hogy a
hallgatók nem tanulnak, aztán persze mindenről az oktató tehet? Könnyen
belátható, hogy A LEGKISEBB PONTATLANSÁG IS LEJÁRATHATJA AZ EGÉSZ ÜGYET,
lerombolhatja a hallgatókkal szembeni bizalmat. Kérek ezért minden
képviselőt, hogy ha bármikor felkarol egy hasonló kezdeményezést,
figyelmeztesse erre a veszélyre a hallgatókat.

3. „ELITKÉPZÉS”: A múltkori küldöttgyűlésen ez is előkerült.
Sajnos ez a mániám. Miért? Fentebb írtam, hogy már rég alkalmam nyílt
látni az újabb és újabb évfolyamok ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNYÉT, és sajnos azt
kell mondanom, hogy DRASZTIKUS A ROMLÁS! Persze, lehet mondani, hogy
hibásak az oktatók, mert lassan reagálnak a megváltozott körülményekre;
hibás az egyetem, mert „felelőtlenül” veszi fel a hallgatók
százait (Biztos ez? Nem éppen súlyos anyagi kényszerből? Az MSc felvételi
bizottságokban delegált tag vagyok két éve…), hibás a minisztérium,
a kormány az állam, rossz az általános- és középiskolai képzés, stb.
Ezekben sok igazság van. DE senki sem beszél egy nagyon fontos tényezőről,
mégpedig egyes HALLGATÓK FELELŐTLEN hozzáállásáról. (Na most végleg
elástam magam, mindenki utálhat!) Természetesen ez nem minden hallgatóra
vonatkozik, tisztelet a kivételnek! Nem értem például hogyan fordulhat
elő, hogy harmadéves biológusoknak az egyenes vagy a fordított
arányosságról, esetleg a logaritmusról kell beszélnünk biokémia
gyakorlaton. Sokan nem tudnak mértékegységeket átváltani (pl. 1 g az hány
mg?). Vagy pl. egy másodéves vegyész miért nem képes ötszörösére hígítani
egy oldatot?  Vagy pl. ha én az MSc felvételin szinte csak a tételek
címének felolvasására lennék képes, nem mennék el. És még sorolhatnám.
NAGYON GYAKRAN TALÁLKOZUNK OLYAN ALPVETŐ ISMERETEK HIÁNYÁVAL, MELYEKET AZ
ÁLTALÁNOS- ÉS KÖZÉPISKOLÁBAN KELLETT VOLNA ELSAJÁTÍTANI. Nem hiszem el,
hogy ezek a hiányosságok nem a hallgató felelőtlen, hanyag hozzáállásának
következményei. Nem hiszem, hogy az ilyen hallgatóknak VALÓDI ÉRDEKE az,
hogy az adott szakon töltsenek éveket feleslegesen, vagy esetleg nagy
nehezen diplomához jutva olyan szakmában próbáljanak munkát vállalni,
amelyben csak sikertelenség vár rájuk. Jobb lenne időben váltani valami
másra, amelyben sikeresek lehetnének. Viszont, ha a képzés során nincsenek
meg a MEGFELELŐ AKADÁLYOK (pl. csak háromszor lehet újra felvenni egy
tárgyat, vagy fizetni kell az újra felvett kreditekért,…), akkor túl
későn jön el a felismerés. Úgy látom, hogy ezek a „fékek”
meglehetősen lazák jelenleg. Bármely hallgató rövidtávon gondolkodva azt
hiheti, hogy ez így jó, hisz „van újabb lehetőség”, meg
„aránylag olcsón megúszható minden”, vagy még nagyobb
lazaságot szeretne. Hosszú távon ez minden hallgatónak rossz, ugyanis a
diploma elértéktelenedéséhez vezet. A HALLGATÓK VALÓDI ÉRDEKE A MINŐSÉGI
KÉPZÉS, MELYNEK EREDMÉNYE EGY JÓ SZAKEMBER ÉRTÉKES DIPLOMÁVAL. Ez egyaránt
igaz a BSc-re és az MSc-re! Szerintem a HÖK-nek figyelembe kell venni
ezeket a hosszabb távú szempontokat is, ha döntést hoz vagy véleményt
nyilvánít, és nem szabad úgy gondolkodni, hogy az elitképzés csak a
hallgatók egy kis csoportjának érdeke. TERMÉSZETESEN HARCOLNUNK KELL AZÉRT
IS, HOGY AZ EGYETEM VERSENYKÉPES, A JELENLEGI TÁRSADALMI ÉS MUNKAERŐPIACI
KÖRNYEZETNEK MEGFELELŐ TUDÁST ADJON, ILLETVE AZÉRT, HOGY MINDEN
HALLGATÓNAK (MEGFELELŐ HOZZÁÁLLÁSSAL) LEHETŐSÉGE LEGYEN A KÉPZÉSI IDŐN
BELÜL DIPLOMÁT SZEREZNI (felzárkóztatás, tantervek ésszerűsítése, stb.).

Köszönöm azoknak, akik elolvasták. Örömmel venném, ha megosztanátok velem
gondolataitokat ezekben a kérdésekben.

Baráti üdvözlettel:
Ifj. Radnai László