[Kepviselok] Két napirnedi pont-javaslat a záró KGy-hez

[Berta Márton]

sziasztok,
két, általam korábban is felvetett témában szeretném, hogyha a KGy-n
(akinek van) elmondaná a véleményét, és ezután egy küldöttgyűlési
határozat formájában nyilvánítanánk véleményt a kérdésekben.  Mindkét téma
olyan, hogy ettől a gesztustól önmagában nem lesz rögtön jobb, de az egyes
kérdések kari vezetés felé való kommunikálhatóságában előmozdító szerepe
lehet annak, ha a HÖK legfelsőbb döntéshozó szerve egyértelműen kiáll
mellettük.

1.)Az első téma egy rendszeresen visszatérő dallam az egyetemet régebb óta
koptatók fülében, ez pedig az INDEX kérdése.  Legtöbben a probémát
mindeddig csak a gyakorlati oldaláról néztük, így -azt hiszem- nagyjából
már egyetértük abban, hogy komoly, és jórészt fölösleges adminisztrációs
terheket ró mind a hallgatóságra, mind a TO munkatársaira.  A hallgatók
esetében egy szélső példa lehet erre egy olyan hallgató, aki fél napot
tölt utazással azért, hogy az egyik tanszéki titkárságról a másikra tegye
át az indexét aláíratásra, vagy ugyanennyit a TO előtt sorban állva. 
Mindannyian tudjuk, hogy fél nap mit jelent vizsgaidőszakban.
A TOsok pedig talán könnyebben tudnának jó munkát végezni akkor, ha nem
kellene még az indexekkel kapcsolatos teendőket (pl. jegyek ellenőrzése)
is elvégezniük, ráadásul fölöslegesen, hiszen ellentmodás esetén már most
is az ETR a mérvadó, és a diplomát is "az alapján" kapjuk vagy nem kapjuk.
Emellett kissé rejtettnek tűnhet, de nagyon is jelen van egy személyiségi
jogi komponens is.  Bizonyára többségben vannak azok, akik nem szeretik,
ha egy hallgatótársuk megnézi az indexükben, hogy hogy néztek ki gólya
korukban, és főleg nem szeretik, ha a régi jegyeiket böngészik.  A
kérdésem az, hogy akkor mindezt miért viseljük el az oktatóktól, hiszen
(különösen szóbelik esetén) jellemző, hogy visszanézik, h "jéé hanyast
kapott a kolléga XY-tól Z tantárgyból".  Emellett a tanszékeken leadott,
dobozokban heverő indexekkel bárki bármit csinálhat (az, hogy még nem
hallottunk visszaélésekről, nem jelenti, hogy nincsenek).
Az index mellett gyakorlatilag egyetlen érv szól: ez pedig valamilyen
szentimentális ragaszkodás egy idejétmúlt rendszerhez, mert ugyebár milyen
hangulatos dolog is húsz év múlva megnézni, h "jééé, már akkor is milyen
csapnivaló voltam Z tantárgyból."
Nem gondolom, hogy bárkit meglepne ezek után, hogy az index
megszüntetésének kezdeményezését javaslom a TTKn, utat nyitva egy
egyszerűbb, racionálisabb, gyorsabb -egyszóval modernebb nyilvántartási
rendszernek.  Ehhez kérem a támogatásotokat.


2.)A második kérdés ennél nagyobb intenzitású, és hosszabb távú
képviseletet igényel, azonban a várható haszna is lényegesen több. 
Ezúttal nem valaminek a megszüntetését, hanem az elindítását szeretném
kezdeményezni.  Talán többen emlékeztek rá, hogy a legutóbbi KGy vége felé
(tényleg a végén, már a pizza után...) felvetettem a
nyelvtanulás-nyelvvizsga témakörét.  Ezügyben szeretnék most előrelépést,
hiszen -bár akkor Attila ismertetett néhány részmegoldást- a probléma
változatlanul fennáll.  Aki esetleg nem volt ott, annak a kedvéért
felidézem, hogy az egyetem (teljesen jogosan) megköveteli, hogy a
hallgatók kezében legyen legalább egy legalább középfokú nyelvvizsga,
amikor az első diplomát kiadja neki; azonban emellé a követelmény mellé
nem állít érdemi támogató rendszert. A jelenlegi helyzet teljesen abszurd,
hiszen a hallgatónak nem csak a nyelvvizsga megszerzéséért, hanem a
nyelvtudás elsajátításáért is súlyos pénzeket kell kifizetnie, amely nem
minden család számára oldható meg nehézségek nélkül.  Bár én két
nyelvvizsgával érkeztem ide, ismerek több olyan -4 feletti átlagú-
hallgatót, akik nem tudtak végezni, mert nem volt nyelvvizsgájuk.  Jól
látható, hogy súlyosan sérülnek az esélyek egyenlőségéről előszeretettel
hangoztatott alapelveink.  Hogy kicsit közelebből érzékeltessem: ez
teljesen azonos probléma azzal, mintha egy kötelező tárgyból csak
vizsgakurzus lenne, és még a vizsgáért is fizetni kellene; illetve ennyi
erővel jogosítványt is kérhetne az egyetem, hiszen az is remek dolog, és
annak megszerzéséhez sem nyújt segítséget.
A feladat az, hogy távlatilag elérjük az ingyenes nyelvi képzést a TTKn,
ez kari szinten max 10 óraadó alklalmazásával megoldható lenne, ami
nyilván soknak tűnhet, de látni kell az elérhető eredményeket is, és azt,
hogy ezzel mind az egyetemi képzés (ponthatárok...), mind a megszerezhető
diploma versenyképsessége (elhelyezkedés...) erőteljesen növekedni fog. 
Mi ez, ha nem a hallgatók hosszú távú érdeinek képviselete, amiért
valamennyien dolgozunk?

Várom a véleményeiteket.
üdv,
bm