[Kepviselok] Állásfoglalás a Küldöttgyűlés nyilvánosságáról

[ELTE TTK HÖK elnök]

Kedves Képviselők!

Mészáros Csaba és Szenes Áron vasárnap esti levelével kapcsolatosan írok.
A hétfői nap konzultáltam a TTK HÖK ellenőrző bizottságával a kérdésről,
közös szabályzatértelmezésünk eltért Áronéktól, azonban abban
egyetértettünk, hogy a Küldöttgyűlés ügyrendjének 2. paragrafusának
megfogalmazása nem szerencsés, ezért a viták elkerülése miatt az ELTE
Főtitkárához fordultam, akinek mai állásfoglalását alább olvashatjátok.

Eszerint a Küldöttgyűlés ülése nyilvános, azon bárki részt vehet
megfigyelési joggal, zárttá az ülést nem lehet tenni.

Szeretném leszögezni, hogy ez egy pusztán szabályzatértelmezési kérdés,
célunk az, hogy az alapszabályunknak megfelelő módon kerüljön sor a mai
Küldöttgyűlésre.

Elhatárolódok Áronék levelének tartalmától, semmilyen módon nem kívánunk
nyomást gyakorolni egyik jelöltre sem. Az eddigi szokásoknak és
szabályoknak megfelelően hívtam meg az EHÖK elnökség tagjait az ülésre.
Egész elnöki munkám során küzdöttem azért, hogy a Kari HÖK-ök autonómiája
ne sérüljön, a Kari HÖK-ök munkájába más szervezetek ne avatkozzanak bele,
azonban ebbe a kategóriába nem tartozik bele az, ha más kari polgárok, HÖK
elnökök jelen vannak az egyes Küldöttgyűléseken. Személyes véleményem
szerint ez az egymás munkájának megismerése, a partneri viszony
kialakítása miatt inkább pozitív, hiszen egy egyetem polgárai vagyunk,
együtt dolgozunk az ELTE-ért.

Leszögezem, azonban, hogy ezzel párhuzamosan szerencsétlennek tartanám, és
nem fogom támogatni, hogy  bárkinek, aki nem a Kar polgára tanácskozási
jogot adjunk a Küldöttgyűlésen.

Tisztelettel:

Jancsó Tamás
elnök
ELTE TTK HÖK


Dr. Rónay Zoltán levele:


Tisztelt Elnök Úr!

Véleményem kizárólag az Alapszabály értelmezésére korlátozódik.

Az EHÖK Alapszabály mellékletét képező TTK HÖK Alapszabály 2. melléklete, a
Küldöttgyűlés ügyrendje 2. § rendelkezik a Küldöttgyűlés nyilvánosságáról.

Ennek 1. pontja egyértelműen leszögezi, hogy az Önkormányzat
Küldöttgyűlésének ülései is nyilvánosak.

A nyilvánosság részletszabályait a 2-4. pontok rögzítik.

Ebből a 2.-3. pont általánosságban biztosítja a tanácskozási jogot a Kar
hallgatói és a Kar dékánja számára.

Mindenki más számára a 4. pont alapján bárki más is részt vehet, a
küldöttgyűlés döntése alapján megfigyelési vagy tanácskozási joggal.

A megfogalmazás itt kicsit félreérthető, de álláspontom szerint a 2. § 1.
pontjában generális elvként megfogalmazott nyilvánossággal a 4. pont csak
azon értelmezése függ össze, hogy a küldöttgyűlés a nem kari polgárok
esetében a részvételt a megfigyelésre korlátozza-e vagy megadja a
tanácskozási jogot is.

A nyilvánosság korlátozása a karra azonban azért sem elfogadható, mivel a
hallgató önkormányzat egységes egyetemi szervezet, a kari HÖK pedig annak
részönkormányzata, így a korlátozás a többi önkormányzati tag jogának
csorbítását is jelenthetné.

Megjegyzem, a kari tanácsok esetében is állandó tanácskozási joga van az
egyetemi vezetőknek, de még soha nem merült fel e joguk korlátozása.


Üdvözlettel:


dr. Rónay Zoltán
főtitkár

Eötvös Loránd Tudományegyetem
1056 Budapest, Szerb u. 21-23.
Telefon: 411-6725, fax: 411-6712
E-mail: fotitkar at ludens.elte.hu