[Kepviselok] Bódvarákó Gólyatábor szervezői pályázat (Három éjszaka, négy nap )

[Jancsó Tamás]

Kedves Képviselők!

Elnézést kérek, hogy egy kevésbé fontos kérdést, egy igazán fontos kérdés
tárgya mögé rejtettem.
Bár az alábbi levelezés nem olyan lényegi kérdésről szól, mint egy
alapszabály-módosítás, vagy az, hogy hány napos legyen idén Bódvarákó
(fontossága eltörpül amellett, hogy melyik országban laknak az irónok),
azért gondoltam ahogy időtök engedi érdemes átolvasni. Mert talán mindenki
használható gondolatokat találhat benne, amit később a hallgatói
érdekképviselő munkátok során felhasználhattok.

Röviden a  háttérről: a szerdai Kari Tanács nem fogadta el az osztatlan
földrajztanár képzés tantervi hálóját.

Szép napot!

Tomó




Tisztelt Intézeti Tanács!

Azért, hogy a helyzetet több szempontból is lássuk azt gondolom, hogy
szükséges, hogy leírjam, hogy én hogyan látom a kialakult helyzetet, előre
is elnézést kérek, hogy hosszúra nyúlik a levél, de a lényeges
körülményeket tisztázni szeretném. Az Igazgató Asszony által alább leírt
dolgok többségével egyet értek, kifejezetten azzal, hogy nem szerencsés,
ha az ilyen dolgok a Kari Tanácson kerülnek elő (aki ismeri az eddigi
években végzett közéleti tevékenységemet az tudja, hogy minden
tisztségemben kiemelten védtem, ha lehetett megpróbáltam javítani - néha
talán sikerrel - a Földrajz- Földtudományi Intézet Karon, Egyetemen belüli
megítélését).

Azzal a kijelentéssel, hogy "az a legnagyobb rossz hír a hírek sorában,
hogy a tegnapi Kari Tanácson nem ment át, pontosan leszavazásra került a
földrajz tanári akkreditációs anyag" viszont vitatkoznom kell. Felelős
Kari Tanács tagként több dolog miatt sem tudtam elfogadni az anyagot, ezek
egyrészt súlyos adminisztrációs hibák, másrészt az anyaggal kapcsolatban
felmerülő tartalmi kérdéseim, amikre megpróbáltam választ kapni a Kari
Tanácson, de választ nem kaptam - ezek után nem fogadta el a Kari Tanács
az anyagot.

Először röviden az adminisztrációs kérdésekre térnék ki:
A tanári tantervi hálók kérdése a Kari Tanács meghívójában nem (!)
szerepeltek. A hallgatói önkormányzat ülésen jellemzően az adott hétfőn
délután vitatja meg a szerdai Kari Tanács anyagait, ezen, mint
doktorandusz tag én is részt szoktam venni. A Kari Tanács anyagai között a
Kar honlapján még ekkor, hétfőn délután (!) sem szerepeltek  a tantervi
hálók. Ezután az igazi hibát valószínűleg szerdán délelőtt követtem el,
amikor - szokásom szerint - közvetlenül az ülés előtt megnéztem, hogy
felkerült-e új anyag, vagy kari vélemény valamelyik napirendi ponthoz.
Ekkor meglepően láttam, hogy ott szerepeltek az osztatlan tanár szakok
tantervi hálói. Ezt az elkészült anyagot én ekkor láttam először, gyorsan
körbekérdeztem a többi hallgatói képviselőt, de senki nem tudott semmi
érdemit mondani róla. Ezután a rendelkezésre álló rövid idő alatt
megpróbáltam feldolgozni a tantervet (mellékelem, mert az Intézeti Tanács
a mai napig nem látta a Kari Tanács előtt lévő anyagot), több alapvető
koncepcionális kérdés első látásra feltűnő volt, ezekre kitérek majd.
Hangsúlyozom, tudható volt, hogy a szak elindítását nem veszélyeztette a
leszavazás, egyetemi szinten eleve a május 27-ei Szenátuson tárgyalták
volna az anyagot (ahová ezek után is bekerülhet), és május 8-án eleve lett
volna rendkívüli Kari Tanács. Az adminisztrációs kérdéseket nem akarom
tovább ragozni, szerintem mindenki le tudja belőle szűrni a tanulságokat.

A tartalmi felvetéseim a következők:

1. Rendkívül elaprózódott a képzés, a 117 szakmai kredit elvégzéséhez 69
kurzust kell a földrajzi modulban a kétszakos tanároknak elvégeznie. A
terepgyakorlatokat nem számítva 19 egy kredites, 27 heti egy kontaktórás
kurzus szerepel a tantervben.
2. Rendkívül kötött a képzés, a 117 szakmai kreditből lényegében 115
kredit kötelező (érdemes megnézni az előző, utoljára 2005-ben indult
osztatlan tanárképzés tantervét (mellékelve), ebben 127 kreditből 68
kötelező, 46 kötelezően választható és 10 választható, de földrajzos
tárgyuk volt a hallgatóknak).
Bár ez a két megjegyzés így nagyon rövid, de véleményem szerint ez a kettő
a legfontosabb, mert ezek miatt ez a kétszakos osztatlan tanárképzés nem
csak rossz lesz, hanem működésképtelen és elvégezhetetlen is. Gondoljunk
csak bele, hogy az a kurzuslista amit nézünk, a leendő hallgatók
tárgyainak csak a harmada, a másik szakját és a pedagógia-pszichológia
óráit még ezekhez kell illesztenie. Ez ilyen sok, és kötelező (!) tárgynál
véleményem szerint lehetetlen. A tanár szakos hallgatók már most is és az
előző osztatlan tanárszaknál is folyamatosan panaszkodtak arra, hogy az
óraütközések miatt nem tudnak bejárni, maximum a gyakorlataikra, ami
jelentősen megnehezítette a végzésüket. Minden hallgatói visszajelzés
szerint a heti egy kontaktórás kurzusok nem hatékonyak sem pedagógiai
szempontból, és az órarend kialakítását is megnehezítik azzal, hogy hiába
egy kontaktórásak az órarend összeállításánál két órát elvesznek. Ehhez
még hozzá kell venni, hogy a tanárszakos hallgatóknak a Kazinczy utcába a
PPK-ra is át kell járniuk a pedagógia-pszichológiai órákra. Azt már csak
félve jegyzem meg, hogy azok a hallgatók akik arra vetemednek, hogy
mondjuk bölcsész szakpárt választanak (pl. a nagy hagyományú
földrajz-történelem)  azoknak még súlyosabbak ezek a kérdések, mert nekik
még a Bölcsészettudományi Karra is át kell járni, így három hely között
ingáznak.
A TTK évek óta minden követ megmozgat azért, hogy a természettudományos
tanárképzés eddig rossznak tartott rendszerét megváltoztassa, az új
osztatlan képzés bevezetésével erre a lehetőség adott. Nem hiszem, hogy a
természettudományos tanárképzés felemelését szolgálja az, hogy az
elvégezhetőséget és a modern kor kihívásainak szempontját nem vesszük
figyelembe, és egyfajta a modern kor ostobasága ellen harcoló
lexikális-szuperhősökké próbáljuk képezni a természettudományos tanárokat.

Ezek a legfontosabb kérdések, a többi ezekhez képest "apróság" hiszen az
alábbiak miatt még működne a képzés, csak szerintem a lehetségesnél
rosszabbul. Ugyanakkor ezek is nagyon fontos stratégiai kérdések:

1. Felkreditesítés: A januári Intézeti és Kari Tanácson vitattuk meg a
Dékán Úr által felvetett javaslatokat a képzési tervek átalakítására.
Idézem a Kari Tanács emlékeztetőjét: "A Kari Tanács a képzési tervek
átalakításának irányelveire tett javaslatot megtárgyalta, hosszas
diszkussziót folytatott a képzések átalakításának megvalósíthatóságáról. A
Tanács határozatot nem hozott." A Kari Tanács vitájában pontosan azok a
súlyos kérdések és vélemények hangzottak el, hogy ha a felkreditesítés
koncepció nélkül és átgondolatlanul valósul meg akkor több kárt okoz, mint
hasznot. Emiatt a Kari Tanács nem szavazott a napirendről, további
átgondolásra javasolta a kérdést.  Kérdésem mi itt az Intézetünk
koncepciója a felkreditesítésre? Tudjuk, hogy a felkreditesítésnek mi lesz
a következménye? A tanári tantervet megnézve egy koncepcióra tudok csak
gondolni, ez pedig az hogy a két kontaktórás, két kredites gyakorlatokat,
egy kontaktórássá alakítjuk. Ez véleményem szerint súlyos hiba. Egyrészt
értelmetlenül szétdarabolja a képzést (lásd egy kontaktórás tárgyak),
valamint pontosan azt fogja elérni, ami januárban a Kari Tanácson is
aggályként elhangzott: a gyakorlatvezetőknek több munkája lesz a
kontaktórán kívüli otthoni hallgatói munkák feldolgozásával, mintha órát
tartanának. A legleterheltebb, gyakorlatokat tartó, fiatal oktatói réteget
hozza ez még nehezebb helyzetbe, főleg az olyan szakokon ahol sok a
hallgató (erre a nagyobb gyakorlati csoportok sem lehetnek megoldás,
hiszen a tanórán kívüli munka nem csökken a gyakorlatvezetők számára).
Vagy egy másik verzió valósul meg, egyszerűen csökken a gyakorlatok
minősége, mert nem elvárható az oktatóktól, hogy 150 hallgatóval külön
konzultáljanak és javítsák házi dolgozataikat. Ebben a kérdésben érdemes
megnézni a többi intézet tanárszakjainak anyagát, intézeti taktikáját. Két
változatot találtam ezekben: vagy néhány eleve nagy kredit/kontaktóra
számú kurzusoknak, sokszor előadásoknak növelték meg kicsit a kreditszámát
(pl. három kontaktórás, négy kredites kurzusok), vagy azt csinálták amit a
biológia, kémia szak - Semmit, nem kreditesítették fel a képzésüket -
megjegyzem a biológusok azok akiknek hozzánk hasonlóan a legnagyobb
hallgatói létszámokkal kell dolgozni, így pontosan átgondolták az
átalakítás veszélyeit. A biológia, kémia szakok nem felkreditesített
képzése kapcsán nem hangzott el probléma a Kari Tanácson, nem értem mi
késztette az Intézetünket, erre a szerintem elhamarkodott, elhibázott
lépésre.

2. Gyakorlatok szerepe, formája: A képzésben 16 egy kontaktórás és két
darab két kontaktórás gyakorlat van. Szerintem ez értelmetlen
szétaprózódás, a mai kor követelményeinek megfelelő gyakorlatorientált,
problémamegoldó képességgel rendelkező tanárok oktatásának nem ez a
megfelelő formája. Mivel gondolom nem tervez az intézet külön gyakorlatot
a tanár illetve a kutató BSc-s hallgatók számára, ezért ez a szétaprózott
gyakorlati struktúra később a BSc-ben is bevezetésre kerülne - ennek
következményei - a hallgatók által már most is gyakorlatiatlannak tartott
képzésre - szerintem felmérhetetlenek...

3. Öt éven keresztül nincs a tudás rendszerezését, szintetizálását
szolgáló tárgy, számonkérés (szigorlat). A földrajz legjobb tudomásom
szerint szintetizáló tudomány (bár erre már csak a
természetföldrajzi-szintézis óra neve emlékeztet átnézve a hálót), a
jelenlegi terv szerint öt évet végigtanulnak a hallgatók mindenféle
ismétlő kurzus nélkül (Az osztott képzésben legalább a BSc záróvizsga ott
volt).

További kérdéseket is feltehetnék (terepgyakorlatok visszaszorulása), de
azok már ezekhez képest is eltörpülnek. Amennyiben a fenti változásokat
általam nem ismert okai vannak, akkor elnézést kérek, az iskolai
kerettantervekből, valamint a beszélgetésekben többször hivatkozott tanári
KKK-ból (csatolom, hogy nehogy rosszat használjak, megtalálható a
mellékelt Magyar Közlöny 1202-1219. oldalán) én nem tudtam kiolvasni a
problémák indítékait, sőt a szellemiségéből (gyakorlat-, problémaorientált
képzés) inkább a tantervben megvalósultak ellenkezője tűnik ki.
Ez a levél teljesen destruktívnak tűnhet, hiszen csak a problémákat
halmozza, ezért hangsúlyozom, hogy a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt
a hallgatókkal megpróbálunk megoldásokat is javasolni, amik leginkább
talán a nagyobb kurzusokkal és a választhatósággal próbálják meg orvosolni
a fenti hibákat.

Utoljára megkérdezem, hogy mi az oka annak, hogy egyértelmű eltolódás
figyelhető meg természetföldrajzi irányba a képzés egész szerkezetét
illetően (fontos megjegyezni, hogy ennek nem a földtudományi tanszékekhez
tartozó órák az okai, hiszen ezek összesen 11 kreditet adnak a képzésből),
bár tudom nem lehet az ilyen dolgokat patikamérlegen mérni, de az
eltolódás egyértelmű. Nem tisztem tudományelméleti kérdésekbe belemenni,
és nyilvánvalóan nem vagyok elég képzett ahhoz, hogy ezek súlyát
felmérjem, de azért félve (de provokatívan) megkérdezem, hogy ez a tanterv
annak a kinyilvánítása, hogy a földrajz lemondott a közoktatásban hozzá
tartozó társadalomtudományi, közgazdaságtani, piacgazdasági, terület- és
településfejlesztési kérdések oktatásáról, és valamilyen a biológiát és
környezettant kisegítő térbeli tantárggyá kíván válni? Mert ha igen, akkor
ezzel véleményem szerint könnyen légüres térben találhatja magát az egész
földrajz-földtudomány...

Békés üdvözlettel:

Jancsó Tamás
Doktorandusz hallgató


> Tisztelt Kollégák!
>
> Azt hiszem az a legnagyobb rossz hír a hírek sorában, hogy a tegnapi
> Kari Tanácson nem ment át, pontosan leszavazásra került a földrajz
> tanári akkreditációs anyag.
> A kudarcnak kettős oka van:
> -- nem került bevonásra a földrajz tanári háló összeállításába a HÖK, s
> így nem tudta esetleges javaslatait érvényesíteni
> -- az IT nem szavazott a háló elfogadásáról
> A KT-n a HÖK nevében Jancsó Tamás szólalt fel, s kifogásolta a
> fentieket, s javasolta a felterjesztés elutasítását.
> Horváth Erzsébet dékánhelyettes Asszony segítségével az Intézetnek van
> lehetősége a fenti hiányosságok pótlására.
> Egy rendkívüli Intézeti Tanácsot, s egy rendkívüli Kari Tanácsot kell
> összehívni, s így május 8-ra bejuthat az elfogadott felterjesztés az
> oktatási igazgatóhoz, s nem kell a szakindítást 1 évvel elhalasztani.
> (Horváth Erzsébetet köszönet illeti a gyors közbenjárásért.)
>
> Közben Csibra Klárától érkezett három újabb anyag, amit szintén a
> rendkívüli IT-n és KT-n kell megtárgyalni, igen rövid határidővel a
> szenátus számára, így emiatt is szükséges lenne a rendkívüli IT.
>
> Sok tanulsága van a fenti eseményeknek, melyek közül csak néhányat
> emelnék ki. Talán az első, hogy nem tanultunk még bele eléggé a nagyon
> sokrétű feladatainkba, s így hibázunk. Nagyon körültenintőnek kell
> lennünk, s jobban odafigyelni. Másrészt, ha egy lázasan, nagy
> lelkesedéssel zajló, országos egyeztetéseket igénylő féléves folyamathoz
> (a földrajzi tanári háló kialakítása) lennének javaslatok, kiegészítő
> gondolatok, pl. a HÖK képviselői részéről, akkor ezt jelezzék, vezessék
> elő, kommunikálják közvetlenül a kollégák, hiszen egy tanszéken, egy
> folyosón, egy szobában dolgozunk. Ugyanis, ha ez a probléma csak a KT-n
> kerül elő, akkor az a teljes intézetnek, az egész közösségnek óriási
> károkat okoz, s beárnyékolja a minőségi szinten elvégzett sok-sok
> munkát, amit a mi embereink végeztek...
>
> Zárótörténet: A Környezettudományi Centrum Tanácsülésének napirendjén
> szintén nem szerepelt a tanárgyi háló. Weiszburg Tamás az ülésen
> jelezte, a tanács megszavazta, a Kari Tanács megszavazta...
>
> Kérés: Békésen, együtt, a közös céljainkért...
>
> Üdvözlettel,
> Bartholy Judit
>
> ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
>                  Dr. Judit BARTHOLY
>                  Head of Department
> Department of Meteorology, Eotvos Lorand University
> ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
> Postal address: H-1518 Budapest, PO Box 32. HUNGARY
> Phone: (+36 1) 372 2500/6605  Fax: (+36 1) 372 2904
>            E-mail: bartholy at caesar.elte.hu
>         Internet: http://nimbus.elte.hu/~bari
> ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
>
>
>