[TTK HÖK -Képviselők]Nyílt kérdések

2016. Már. 22., K, 17:28:33 CET

Sziasztok!

Csak egy tévedést javítanék, amúgy egyetértek Zsolttal. A kuratórium egy tagja nem támogatta a koncertet, egy pedig tartózkodott, a többiek nem foglaltak állást, ezért fordultam elvi állásfoglalásért a Választmányhoz, amivel szemben a kurátoroknak sem volt kifogásuk. A Választmányon is jeleztem, hogy rizikós a rendezvény, de ettől még én támogatom, mert egy fontos kezdeményezés, a Választmány 2 tartózkodás mellett (ha jól emlékszem) támogatta. A rendezvény alacsony látogatószámának általam vélt okairól a beszámolóban majd írok.

Üdvözlettel:
Dukán András Ferenc
ELTE TTK Hallgatói Alapítvány
1117 Budapest, Pázmány Péter stny. 1/C
Telefon: 30/561-3913
Facebook: https://www.facebook.com/eltettkha
Web: http://alapitvany.elte.hu

2016 Március 22, Kedd 17:15 CET dátummal, Hoksza Zsolt - Elnök ELTE TTK HÖK<elnok at ttkhok.elte.hu> ezt írta:
  Kedves Képviselők!

Mint a Felügyelő Bizottság elnöke én is megosztanám álláspontom veletek.
1) Sokszor halljuk, hogy az Alapítvány a HÖK-é. Mit jelent ez pontosan? Mik az alapítói jogok? Milyen esetben kell megtennie az Alapítványnak, amit a HÖK kér, és milyen esetben nem?Azt gondolom, hogy András válasza egy legitim ars poetica, amely szellemében egy Kuratórium tud működni, azonban jogi ismereteim azt mondatják velem, hogy ez a gyakorlatban az Alapító Okirat módosításán keresztül valósulhat meg kizárólag. A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) 1997/3/146-os határozatát idézem: "Az alapítvány alapítója a kezelő szervre nem gyakorolhat meghatározó befolyást.", például ennek értelmében a Kuratórium döntéseit nem óvhatja meg. Szembeötlő lehet, hogy ez 1997-es határozat és azóta egy új Ptk. van hatályban, de azon rendelkezés, amire a bírósági határozatot alapozták, legjobb tudomásom szerint még mindig fellelhető a normaszövegben. Másfelől a Ptk. alapján is azt mondhatom, hogy az alapítói jogok nem terjednek ki az alapítvány napi működtetésére. Az alapító az alapítással és az alapító vagyonnal útjára bocsátja az alapítványt, alapítói jogai a továbbiakban korlátozottak, amelyek kis túlzással kimerülnek az Alapító Okirat módosításában. Mindezek fényében kijelenthető, hogy a választmányi határozatoknak nincs jogereje az Alapítvány vonatkozásában, csak elvi állásfoglalásoknak minősülhetnek.
2) Az elmúlt fél évben hogyan alakultak az Alapítvány pénzügyei? Szeretnék tételes felsorolást kapni arról, hogy mire történtek kifizetések, külön kiemelve azt, hogy ebből mennyi volt az, ami a konkrétan a TTK HÖK támogatására fordítódott.Ez nem nekem szól.
3) Mennyire elfogadható az, hogy egy rossz döntést követő, hatalmas pénzbeli bukást követően csigaházba bújunk és az alapító által szervezett programot nem vagyunk hajlandóak támogatni?Azt hiszem ez a kérdés is a Kuratórium tagjainak szól.

De ha már szó van erről, nagyon szívesen válaszolok erre is. Én ellentétben azzal, amit mindketten írtok, koránt sem veszem "természetesen jónak és folytatandónak" ezt a koncertsorozatot. Igen rizikósnak tartottam a kezdetektől, a kuratórium többsége is a bukást valószínűsítette. Szerencsétlen, hogy a Választmány bátran állást foglalt abban, hogy kell ez most. Éppen ezért tartom szerencsésebbnek, ha a kuratórium a megfelelő ismeretek birtokában, az alapító szándékait ismerve hoz felelősségteljes döntést és nem csak elvárjuk, hogy csinálják, amit mondunk.  Persze jelen helyzetben én is azt mondom, hogy még érdemes érveket összeszedni.
3) Keresgéltem az Alapítvány SzMSz-ét, de nem találtam. Aztán rájöttem, hogy ennek az az oka, hogy nem került kiküldésre a képviselőlistára, és úgy tárgyalta a Küldöttgyűlés, hogy előtte való este készült el. Természetesen ez önmagában nem minősíti az SzMSz-t, ám arra lennék kíváncsi, abban pontosan végül is mi szerepel arról, ki lehet kurátor, illetve az első kérdésben szereplő HÖK-Alapítvány viszonyról?András már kifejtette, hogy az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata nem került módosításra kicsit több, mint egy évtizede. Még egy kis korrekciót, ha szabad tennem: nem előtte lévő nap készült el az Alapító Okirat módosítási tervezete. Szomorúbb, hogy aznap. Az első kérdésedre adott válaszom reményeim szerint az itteni utolsó kérdésed vonatkozásában is megállja a helyét. Nincs előttem most az Okirat teljes szövege, de igen erősen meglepődnék, ha szerepelne benne arról bármi, hogy az alapítói jogok gyakorlásán kívül milyen egyéb jogosultságokkal rendelkezik az ELTE TTK HÖK és azon pláne meglepődnék, ha tévedésem esetén, ilyen rendelkezés átmenne a bíróság jogszabályi szűrőjén. 
4) A Felügyelő Bizottság betartja-e, hogy évente legalább kétszer ülésezik? Emellett tagjai mennyire veszik komolyan saját magukat? A legutóbbi Küldöttgyűlésen kiderült, hogy 2003 óta nem volt SzMSz változtatás. Ennek ellenére a FB nem tudta egyértelműen megmondani, hogy ki lehet kurátor, lehet-e olyan személy, aki nem rendelkezik hallgatói jogviszonnyal. Nyilván ismeretes, hogy az elmúlt 13 évben többször is voltak olyanok kurátorok, akik nem voltak hallgatók. Ha az Ellenőrző Bizottságunk tagjaitól (jogosan) megkívánjuk a pontosságot, és amennyiben hibákat vélünk felfedezni működésükben visszahívjuk őket, úgy milyen okból tudjuk elfogadni, hogy az Alapítvány (ami, mint az állandóan hangsúlyozva van, jogi felelősséggel bír) Felügyelő Bizottságának láthatólag fogalma sincs az SzMSz egyes részeiről?Betartja, 2016-ban ezen komoly elvárás már teljesítettnek vehető. A saját nevemben tudok nyilatkozni: komoly embernek tartom magam. (Jogi kifejezések gyakorisága megnő a továbbiakban.) Ennél is komolyabbra fordítva a szót, valamennyi olyan esetben állásfoglalást fogalmaztunk meg, amikor az szükségesnek látszott, valamint pusztán 4 nappal azután, hogy az Országgyűlés elfogadta a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról szóló törvényt már tájékoztattuk is Kuratóriumot ezen fejleményről, amely igen fontos gyakorlati jelentőséggel bír az Alapítvány életében. Persze, ha valakit érdekel, szívesen elmondom azt is, miért, de azt hiszem már így is átléptem az ingerküszöböt. Az "ennek ellenére" fordulat azt sugallja, hogy azon kérdés eldöntését, miszerint ki lehet tagja a kuratóriumnak és ki nem, egyszerűsíti az a tény, hogy már egy jó ideje változatlan ez a dokumentum, de pont ellenkezőleg igaz, hiszen ezen jogforrás alkalmazhatósága igen erősen megkérdőjelezhető, ahogy az az ülésen is ismertetve lett. Kicsit hasonló talán a helyzet a Szenátus ügyrendjének esetén is, hiszen 2.§ (1) szerint "A Szenátus titkári feladatait az Egyetem főtitkára látja el", nos ilyen pozíció már egy jó ideje nincs és mégis remekül működik az Egyetem legfőbb döntéshozó testülete. A normakollízió jelen feloldása többféleképpen elképzelhető. Például figyelembe véve, hogy az egyik jogforrás a TTK HÖK Alapszabálya (36. § (2) "A delegáltaknak - Az Alapítvány Kuratóriumának és Felügyelő Bizottságának kivételével - az Önkormányzat tagjainak kell lenniük", amely értelmezhető úgy, hogy az Alapítvány Kuratóriumának konkrétan nem kell a HÖK tagjai közül kikerülnie), míg a másik a szóban forgó SzMSz (amelyről a TTK HÖK Küldöttgyűlése döntött), alkalmazható a lex primaria derogat legi subsidiariae elv, miszerint az elsődleges jogforrás - jelen esetben az Alapszabály - tekinthető irányadónak. Mindezzel csak arra szerettem volna utalni, hogy nem "ennek ellenére" van bizonytalanság, hanem ezért.

Remélem kielégítő válaszokat sikerült adnom, bár bevallom, ilyen kérdésekre az ominózus ülés után számítottam nem most egy kuratóriumi döntés apropóján.

Üdvözlettel,
Hoksza Zsolt
Elnök
ELTE TTK HÖK
E-mail: elnok at ttkhok.elte.hu
Telefon: (1) 372-25-00/6054
Mobil: +36703914937
Facebook: http://facebook.com/eltettkhok
Web: http://ttkhok.elte.hu

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://listbox.elte.hu/pipermail/ttkhok-kepviselok/attachments/20160322/d7da9c22/attachment.html>