[MaFLa] felhívás

Szabó Gábor gsz at szig.hu
Sat Oct 30 14:09:51 CEST 2010


Sziasztok,

Mekis Pétertől kaptam az alábbi levelet. Kérek mindenkit, hogy adja meg a saját koordinátáit a lent kértek értelmében. Nincs valakinek kedve az angol absztraktot megírni? Üdv,

Gábor


Kedves Gábor!

A cikketekre most már az egész szerkesztőség rábólintott, úgyhogy
világvégénél kisebb esemény már nem állhat a megjelenés útjába.
Viszont.

Szeretnénk kérni egy kb. 100-150 szavas angol nyelvű absztraktot,
valamint egy-egy egy-két mondatos bemutatást a szerzőkről:
XY egyetemi tanár a Z egyetemen, fő kutatási területei: ez, az.
Fontosabb írásai: 1,2.

Köszi előre is:

Péter





Balazs Gyenis írta:
>      Sziasztok,
>
>   Barhogy is lesz, nekem jo, sajnos ma nagyon nem erek ra..
>
>      Gy.B.
>
> 2010/10/24 Zalan Gyenis <gyz at renyi.hu>:
>   
>> Sziasztok,
>>
>> Szerintem kell a vegtelen jel a szumma fole. Egyreszt azert, mert
>> szigma-additiv fuggvenyrol van szo,
>> masreszt a veges osszeg ennek a spec esete, ti. amikor egy vegszelet az
>> ureshalmazokbol all. Nekem
>> korulmenyesebbnek tunik az, ha azt irjuk, hogy veges uniokat megtart, es
>> egyebkent vegteleneket is...
>>
>> Z.
>>
>> 2010/10/24 Laszlo E. Szabo <leszabo at phil.elte.hu>
>>     
>>> Sziasztok!
>>>
>>> Természetesen, az egyiket vegyük ki, vagy az elsőt, vagy a másodikat.
>>> Viszont
>>> az utolsóban is van valami: nem kell a végtelen a szumma jel fölé. Ugyanis
>>> nem
>>> biztos, bigy végtelen az összeg (csak lehet végtelen is), tehát nem kell
>>> írni
>>> föléje semmit.
>>>
>>> L.
>>>
>>>
>>>
>>> On Sunday 24 October 2010 17:05:50 Zalan Gyenis wrote:
>>>       
>>>> Igen, igazad van tenyleg redundans. Kiszedjem?
>>>>
>>>> Z.
>>>> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu>
>>>>
>>>>         
>>>>> Zalán,
>>>>>
>>>>> az i. pont a definícióban redundáns, nem? Gábor
>>>>>
>>>>> Zalan Gyenis írta:
>>>>>           
>>>>>> Sziasztok,
>>>>>> Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam
>>>>>> megoldani, hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe
>>>>>> tegye), es a szoveg tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.
>>>>>>
>>>>>> Z.
>>>>>>
>>>>>> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu <mailto:gsz at szig.hu>>
>>>>>>
>>>>>>    Sziasztok,
>>>>>>
>>>>>>    Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt
>>>>>>    helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a
>>>>>>    szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet
>>>>>>    legvégére beszúrtunk egy bekezdést:
>>>>>>
>>>>>>    "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet
>>>>>>    abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös
>>>>>>    /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni.
>>>>>>    Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott
>>>>>>    kérdés."
>>>>>>
>>>>>>    Ez így helyes?
>>>>>>
>>>>>>    Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának
>>>>>>    bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték
>>>>>>    képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a
>>>>>>    képletekre hivatkozást? Kösz,
>>>>>>
>>>>>>    Gábor
>>>>>>
>>>>>>    Balazs Gyenis írta:
>>>>>>              Sziasztok!
>>>>>>
>>>>>>         En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors
>>>>>> reakcio. A
>>>>>>
>>>>>>        szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal
>>>>>>        megnyitni -
>>>>>>        apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen
>>>>>>        nem talalom a hivatkozasaikat.
>>>>>>
>>>>>>            1. referensi vélemény:
>>>>>>
>>>>>>            3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit
>>>>>>            többet kell mondani
>>>>>>            róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak
>>>>>>            bizonyos elemi
>>>>>>            események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E
>>>>>>            hatványhalmaza -
>>>>>>
>>>>>>         REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az
>>>>>> elemi
>>>>>>
>>>>>>        események valószínűségei.
>>>>>>
>>>>>>            hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen
>>>>>>            fontosabb fogalom,
>>>>>>            mint hogy definíció helyett egy példával lehessen
>>>>>>            bevezetni. Kérdés, hogy a
>>>>>>
>>>>>>         Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi
>>>>>>
>>>>>>        is az a
>>>>>>        szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet.
>>>>>>        Peldat
>>>>>>        adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
>>>>>>
>>>>>>            kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a
>>>>>>            dolgozat egyszerűen
>>>>>>            általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e,
>>>>>>            vagy mást.
>>>>>>
>>>>>>         Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene
>>>>>>
>>>>>>        tuzni,
>>>>>>        hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi
>>>>>>        ter kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a
>>>>>>        nem-kommutativitast meg kene jegyezni.
>>>>>>
>>>>>>            5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
>>>>>>
>>>>>>         Ezt nem talalom.
>>>>>>
>>>>>>            5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere
>>>>>>            (legalábbis
>>>>>>            pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy
>>>>>>            minden klasszikus
>>>>>>            valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab)
>>>>>>            korrelációhoz van
>>>>>>            olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban
>>>>>>            ezt általánosítja
>>>>>>            2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó,
>>>>>>            mint amit a
>>>>>>            pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus
>>>>>>            mértéktérnek van
>>>>>>            olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes
>>>>>>            korrelációjához
>>>>>>            van közös ok.
>>>>>>
>>>>>>         Ezt sem talalom.
>>>>>>
>>>>>>            10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
>>>>>>
>>>>>>         Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
>>>>>>
>>>>>>            11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
>>>>>>
>>>>>>         Legyen.
>>>>>>
>>>>>>            2. referensi vélemény:
>>>>>>
>>>>>>            A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a
>>>>>>            témában elért
>>>>>>            eredményeiket.
>>>>>>            Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető
>>>>>>            összefoglaló cikk, tele
>>>>>>            érdekes eredményekkel.
>>>>>>            A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
>>>>>>
>>>>>>            A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási
>>>>>>            javaslatot:
>>>>>>
>>>>>>            - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés
>>>>>>            végén lévő
>>>>>>            megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene
>>>>>>            javítani, esetleg
>>>>>>            kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)
>>>>>>            sőt (3) mellett is
>>>>>>            lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén
>>>>>>            tetszőleges A és B -
>>>>>>            így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem
>>>>>>            elég ezt a trivi
>>>>>>            esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is
>>>>>>            cáfolja a
>>>>>>            megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az
>>>>>>            1/8 Lebesgue
>>>>>>            mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen
>>>>>>            A=[1,5], B=[3,5]
>>>>>>            és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig
>>>>>>            (1)-(2) teljesül...
>>>>>>
>>>>>>         Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell
>>>>>>
>>>>>>        torolni, vagy
>>>>>>        mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
>>>>>>        Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest
>>>>>>        megelozo
>>>>>>        ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
>>>>>>
>>>>>>            - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés,
>>>>>>            amely..." Ha ezt a
>>>>>>            mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az
>>>>>>            értelmezési
>>>>>>            tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a
>>>>>>            megadott leképezés
>>>>>>            mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt
>>>>>>            érdemes lenne így
>>>>>>            is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás,
>>>>>>            hogy "A p pedig az
>>>>>>            a mérték, amely..."
>>>>>>
>>>>>>         Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo,
>>>>>>
>>>>>>        de ha
>>>>>>        megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
>>>>>>        szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is
>>>>>>        megmondani.
>>>>>>
>>>>>>            - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás
>>>>>>            kellene Boole-algebra
>>>>>>            beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy
>>>>>>            miért nem a
>>>>>>            természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
>>>>>>
>>>>>>         Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
>>>>>>
>>>>>>            - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána
>>>>>>            lehet nézni egy
>>>>>>            ilyen példának.
>>>>>>
>>>>>>         Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es
>>>>>>
>>>>>>        referenciat a
>>>>>>        bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes
>>>>>>        kerdes
>>>>>>        targyalva van abban a cikkben.
>>>>>>
>>>>>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>>>>>>            Érdemes lenne
>>>>>>            határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a
>>>>>>            közös okrendszerről
>>>>>>            közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni
>>>>>>            a bekezdést, hogy
>>>>>>            ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal
>>>>>>            természetesebb
>>>>>>            fogalom közös okrendszer esetén.)
>>>>>>
>>>>>>         Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
>>>>>>
>>>>>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>>>>>>            Ha jól értem itt
>>>>>>            esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen
>>>>>>            ezt érdemes lenne
>>>>>>            jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg
>>>>>>            mertrelativitáselméletben az
>>>>>>            események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B
>>>>>>            valószínűségi
>>>>>>            eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor
>>>>>>            nem világos, hogy
>>>>>>            miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.
>>>>>>
>>>>>>         Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk
>>>>>> itt
>>>>>>
>>>>>>        "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
>>>>>>        operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
>>>>>>        mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak
>>>>>>        uniójával",
>>>>>>        "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok.
>>>>>> Az
>>>>>>        esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido
>>>>>>        tartomanyhoz
>>>>>>        vannak hozzarendelve, aminek vannak.
>>>>>>
>>>>>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2
>>>>>>            mondat: Mivel ez
>>>>>>            is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az
>>>>>>            első javítási
>>>>>>            javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására
>>>>>>            bízom, akár
>>>>>>            maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
>>>>>>
>>>>>>         Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
>>>>>>
>>>>>>        emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana
>>>>>> kell
>>>>>>        nezni!
>>>>>>
>>>>>>         Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
>>>>>>
>>>>>>                Gy.B.
>>>>>>             
>>> --
>>> L a s z l o  E.  S z a b o
>>> Professor of Philosophy
>>> DEPARTMENT OF LOGIC, INSTITUTE OF PHILOSOPHY
>>> EOTVOS UNIVERSITY, BUDAPEST
>>> http://phil.elte.hu/leszabo
>>>       
>>     
>
>
>
>   



More information about the mafla mailing list