[MaFLa] A jövő megkezdődött.

Thu Apr 25 16:05:09 CEST 2019

Kristóf NYÍRI, PhD, Dr. h.c.
Professor of Philosophy
Member of the Hungarian Academy of Sciences
https://bme.academia.edu/KristofNyiri
www.hunfi.hu/nyiri

---------- Forwarded message ---------
From: Hörcher Ferenc <Horcher.Ferenc at btk.mta.hu>
Date: Thu, 25 Apr 2019 at 16:00
Subject: [MaFLa] Konferencia-felhívás
To: mafla at phil.elte.hu <mafla at phil.elte.hu>

A klasszikus magyar politikai gondolkodás tanulmányozásának módszertani
kérdései KONFERENCIA FELHÍVÁS
  A klasszikus magyar politikai gondolkodás
tanulmányozásának módszertani kérdései

*Műhelykonferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József
Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézet szervezésében, az
MTA BTK Filozófiai Intézet társszervezésével, Budapest, 2019. október
25-26.*

*A konferencia témája *

"A magyar politikai gondolkodásnak nincsen kánona" − állapítja meg a Modern
magyar politikai eszmetörténet című 2007-ben megjelent tankönyvében Takáts
József, majd megállapítását a következőkben így indokolja: "Egyáltalán nem
világos, mely politikai művek számítanak mérvadó teljesítménynek a magyar
kultúrában, melyek szolgálhatnak mérceként politikai ítéleteinkben, melyek
részei kulturális identitásunknak. A kánonokat nem egyének, hanem
kulturális közösségek hozzák létre, általában hosszú idő alatt. Annak, hogy
a magyar politikai gondolkodásnak nincs kánona, az az oka, hogy
teljesítményeiről nem folyt folyamatos gondolkodás." (Takáts József 2007,
10−11.) Vajon ez az első olvasásra meglepőnek tűnő megállapítás az azóta
eltelt bő évtizednyi idő után napjainkban is érvényesnek tekinthető-e? Az
utóbbi időszak jelentős teljesítménye, Schlett István 4 kötetes
monumentális munkája, A politikai gondolkodás története Magyarországon
hogyan befolyásolja az újabb kutatásokat? Schlett nem eszmetörténetet
próbált írni, mivel az szerinte szükségképpen "üdvtörténeti" narratívává
torzul, hanem a politikai cselekvőképességet megteremtő gondolkodásmódok
érdeklik, a politika működési módjára kérdez rá, szándéka szerint új
diszciplínát teremtve, melynek lényege adott korabeli szövegek
rekonstrukciója korabeli politikai helyzetekre vonatkoztatva. Vele
szembenTakáts nagyjából szinonimaként kezeli az eszmetörténetet és a
gondolkodástörténetet (ahogy a nagy elődök közül Eötvös József is, akinek
levelezésében "Gedanke" és "Idee" felcserélhetőnek bizonyul, akár híres
munkája címének idézésekor is). Takáts vizsgálatainak célja a politikai
nyelv történeti rétegeinek megismerése, használatának története, felhívja a
figyelmet a politika világának változatosságára, a használt fogalmak
változékonyságára és perspektivikusságára, szkeptikus a módszertani
tisztaság eszményével szemben. A konferencia szervezői osztják ezt a
megengedő módszertani felfogást, s ezért hívják együtt gondolkodásra a
filozófusokat, történészeket, irodalmárokat, politikatudósokat, s más
bölcsész és társadalomtudományi szakmák képviselőit. A közelmúltunkat
meghatározó és jelenünket is befolyásoló politikai gondolkodásmódok
megértésében kiemelt jelentőséggel bír a fogalomtörténeti megközelítésmód,
mely leegyszerűsítve azt próbálja rekonstruálni, hogy egy adott fogalom
jelentése hogyan változott, egy adott korszakban mit is értettek rajta,
használata milyen kontextusokhoz kapcsolódott, és milyen politikai
törekvések legitimálására szolgált. Ám a fogalomtörténet mellett a
diskurzusközpontú, vagy a pragmatikai megközelítés éppúgy releváns lehet,
mint egy szigorúan politikai kontextusokat rekonstruáló alapállás.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézete
által szervezett műhelykonferencia célja azonban nem az öncélú módszertani
töprengés. A módszertan tisztázására azért van szükség, mert célunk a
hosszú tizenkilencedik század (kb. 1790−1920) "klasszikus magyar politikai
gondolkodásának" rekonstruálása. Az érdekel bennünket, hogy ez a korszak,
mely maga is több szakaszra bomlik, hogyan gondolkodott s hogyan beszélt a
politikáról, valamint hogy a politikai események és más egyéb változások
hatására miként alakul át ez a nyelv. Elkülöníthető politikai
diskurzustípusait szeretnénk feltérképezni európai kontextusban,
interdiszciplináris megközelítésben. A kutatás célja megírni a klasszikus
magyar politikai gondolkodás történetének angol nyelvű összefoglalóját a
II. József halálát követő alkotmányos reform időszakától az I. világháború
befejezéséig és a történeti Magyarország összeomlásáig. A felhasznált
forrásanyag a 19. századi (elsősorban magyar, kisebb részben latin vagy
német) nyelvű politikai tárgyú, illetőleg politikai nyelvi regisztert
használó szövegek, legyenek azok bár publikálásra szánt művek, vagy magán-
és családi használatra szolgáló műfajok (levelezés, napló, emlékirat).
Fontos feladatunk a szövegek korabeli olvasási módjainak rekonstruálása,
valamint a kultúr-, társadalom-, gazdaság-, és politikatörténeti
kontextusok bevonása az értelmezésükbe. Saját elemzésünkkel szeretnénk a
leegyszerűsítő kuruc-labanc narratívákat meghaladni, s ugyanígy szeretnénk
túllépni a megkésettség-haladás kétdimenziós kérdésfeltevésén. Külön is
fontosnak tartjuk a magyar politikai gondolkodástörténet historiográfiai
kérdéseit, a nagy történetíró elődök életművének újragondolását.
A konferencián általában a magyar politikai gondolkodástörténetre, és
specifikusan a hosszú 19. századra vonatkozó, megtárgyalásra javasolt
kérdések:
• Hogyan viszonyul egymáshoz politika és gondolkodás, eszmetörténet és
politikai gondolkodástörténet?
• Lehet-e a politikáról, mint más tevékenységformáktól elválasztható emberi
tevékenységformáról beszélni?
• Hozzáférhető-e az egyes politikai szövegek hátterében álló gondolkodás,
ha igen, ez hogyan verifikálható?
• Hogyan rekonstruálhatók utólag a nyelvi lehetőségek és/vagy a politikai
szituáció átrendezésére irányuló törekvések?
• Létrejöhet-e a nyugatihoz hasonló többé-kevésbé konszenzusos magyar
politikaelméleti kánon? Ha igen, kik ennek a hosszú 19. században a
meghatározó szerzői?
• Hogyan korszakolható a hosszú tizenkilencedik század időszaka, nem
politikatörténeti, hanem immanens eszmetörténeti megfontolások szerint?
• Melyek azok az uralkodó paradigmák, amelyek segíthetnek az anyag
rendezésében, milyen nyelvek, szótárak, diskurzusok, viták húzódnak végig
korszakunkon?
• Hogyan helyezhető el a kor magyar politikai gondolkodása a közép-európai,
s a szélesebb európai környezetben?

A felkért kiemelt előadók (Gángó Gábor, Kulin Ferenc, Schlett István,
Stipta István, Veliky János) a korszak eszmetörténetének jeles kutatói,
több tudományterület képviseletében, biztosítva a lehető legszélesebb
interdiszciplináris horizont felvázolását.
Azt reméljük, hogy konferenciánk tanulságai hozzájárulhatnak majd az adott
korszak politikai gondolkodástörténete tervezett angol nyelvű
feldolgozásának sikeréhez. Nem titkolt célunk, hogy e projekthez
munkatársakat verbuváljunk a konferencia résztvevői közül.

A konferenciára jelentkezni kívánó kollégákat arra kérjük, hogy április
30-ig küldjék el előadásuk címét, absztraktját, s korábbi, hasonló irányú
munkásságuk egy kiemelt közleményét a toth.kalman at uni-nke.hu címre.

A résztvevők köréről a szervezők még májusban értesítést küldenek a
részvételi szándékukat jelzett kutatóknak.

További felvilágosítás a horcher.ferenc at uni-nke.hu és toth.kalman at uni-nke.hu
címeken.

Hörcher Ferenc, tudományos tanácsadó, szerkesztő
Tóth Kálmán, tudományos segédmunkatárs, segédszerkesztő
NKE Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
_______________________________________________
MaFLa - Hungarian philosophers' mailing list
Archives & Help: http://phil.elte.hu/mafla
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <https://listbox.elte.hu/mailman/private/mafla/attachments/20190425/3e31aa99/attachment.html>