[MaFLa] Konferencia-felhívás

[Hörcher Ferenc]

A klasszikus magyar politikai gondolkodás tanulmányozásának módszertani kérdései
KONFERENCIA FELHÍVÁS

A klasszikus magyar politikai gondolkodás
tanulmányozásának módszertani kérdései

Műhelykonferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont
Politika- és Államelméleti Kutatóintézet szervezésében,
az MTA BTK Filozófiai Intézet társszervezésével,
Budapest, 2019. október 25-26.


A konferencia témája

"A magyar politikai gondolkodásnak nincsen kánona" − állapítja meg a Modern magyar politikai eszmetörténet című 2007-ben megjelent tankönyvében Takáts József, majd megállapítását a következőkben így indokolja: "Egyáltalán nem világos, mely politikai művek számítanak mérvadó teljesítménynek a magyar kultúrában, melyek szolgálhatnak mérceként politikai ítéleteinkben, melyek részei kulturális identitásunknak. A kánonokat nem egyének, hanem kulturális közösségek hozzák létre, általában hosszú idő alatt. Annak, hogy a magyar politikai gondolkodásnak nincs kánona, az az oka, hogy teljesítményeiről nem folyt folyamatos gondolkodás." (Takáts József 2007, 10−11.) Vajon ez az első olvasásra meglepőnek tűnő megállapítás az azóta eltelt bő évtizednyi idő után napjainkban is érvényesnek tekinthető-e? Az utóbbi időszak jelentős teljesítménye, Schlett István 4 kötetes monumentális munkája, A politikai gondolkodás története Magyarországon hogyan befolyásolja az újabb kutatásokat? Schlett nem eszmetörténetet próbált írni, mivel az szerinte szükségképpen "üdvtörténeti" narratívává torzul, hanem a politikai cselekvőképességet megteremtő gondolkodásmódok érdeklik, a politika működési módjára kérdez rá, szándéka szerint új diszciplínát teremtve, melynek lényege adott korabeli szövegek rekonstrukciója korabeli politikai helyzetekre vonatkoztatva. Vele szembenTakáts nagyjából szinonimaként kezeli az eszmetörténetet és a gondolkodástörténetet (ahogy a nagy elődök közül Eötvös József is, akinek levelezésében "Gedanke" és "Idee" felcserélhetőnek bizonyul, akár híres munkája címének idézésekor is). Takáts vizsgálatainak célja a politikai nyelv történeti rétegeinek megismerése, használatának története, felhívja a figyelmet a politika világának változatosságára, a használt fogalmak változékonyságára és perspektivikusságára, szkeptikus a módszertani tisztaság eszményével szemben. A konferencia szervezői osztják ezt a megengedő módszertani felfogást, s ezért hívják együtt gondolkodásra a filozófusokat, történészeket, irodalmárokat, politikatudósokat, s más bölcsész és társadalomtudományi szakmák képviselőit. A közelmúltunkat meghatározó és jelenünket is befolyásoló politikai gondolkodásmódok megértésében kiemelt jelentőséggel bír a fogalomtörténeti megközelítésmód, mely leegyszerűsítve azt próbálja rekonstruálni, hogy egy adott fogalom jelentése hogyan változott, egy adott korszakban mit is értettek rajta, használata milyen kontextusokhoz kapcsolódott, és milyen politikai törekvések legitimálására szolgált. Ám a fogalomtörténet mellett a diskurzusközpontú, vagy a pragmatikai megközelítés éppúgy releváns lehet, mint egy szigorúan politikai kontextusokat rekonstruáló alapállás.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézete által szervezett műhelykonferencia célja azonban nem az öncélú módszertani töprengés. A módszertan tisztázására azért van szükség, mert célunk a hosszú tizenkilencedik század (kb. 1790−1920) "klasszikus magyar politikai gondolkodásának" rekonstruálása. Az érdekel bennünket, hogy ez a korszak, mely maga is több szakaszra bomlik, hogyan gondolkodott s hogyan beszélt a politikáról, valamint hogy a politikai események és más egyéb változások hatására miként alakul át ez a nyelv. Elkülöníthető politikai diskurzustípusait szeretnénk feltérképezni európai kontextusban, interdiszciplináris megközelítésben. A kutatás célja megírni a klasszikus magyar politikai gondolkodás történetének angol nyelvű összefoglalóját a II. József halálát követő alkotmányos reform időszakától az I. világháború befejezéséig és a történeti Magyarország összeomlásáig. A felhasznált forrásanyag a 19. századi (elsősorban magyar, kisebb részben latin vagy német) nyelvű politikai tárgyú, illetőleg politikai nyelvi regisztert használó szövegek, legyenek azok bár publikálásra szánt művek, vagy magán- és családi használatra szolgáló műfajok (levelezés, napló, emlékirat). Fontos feladatunk a szövegek korabeli olvasási módjainak rekonstruálása, valamint a kultúr-, társadalom-, gazdaság-, és politikatörténeti kontextusok bevonása az értelmezésükbe. Saját elemzésünkkel szeretnénk a leegyszerűsítő kuruc-labanc narratívákat meghaladni, s ugyanígy szeretnénk túllépni a megkésettség-haladás kétdimenziós kérdésfeltevésén. Külön is fontosnak tartjuk a magyar politikai gondolkodástörténet historiográfiai kérdéseit, a nagy történetíró elődök életművének újragondolását.
A konferencián általában a magyar politikai gondolkodástörténetre, és specifikusan a hosszú 19. századra vonatkozó, megtárgyalásra javasolt kérdések:
• Hogyan viszonyul egymáshoz politika és gondolkodás, eszmetörténet és politikai gondolkodástörténet?
• Lehet-e a politikáról, mint más tevékenységformáktól elválasztható emberi tevékenységformáról beszélni?
• Hozzáférhető-e az egyes politikai szövegek hátterében álló gondolkodás, ha igen, ez hogyan verifikálható?
• Hogyan rekonstruálhatók utólag a nyelvi lehetőségek és/vagy a politikai szituáció átrendezésére irányuló törekvések?
• Létrejöhet-e a nyugatihoz hasonló többé-kevésbé konszenzusos magyar politikaelméleti kánon? Ha igen, kik ennek a hosszú 19. században a meghatározó szerzői?
• Hogyan korszakolható a hosszú tizenkilencedik század időszaka, nem politikatörténeti, hanem immanens eszmetörténeti megfontolások szerint?
• Melyek azok az uralkodó paradigmák, amelyek segíthetnek az anyag rendezésében, milyen nyelvek, szótárak, diskurzusok, viták húzódnak végig korszakunkon?
• Hogyan helyezhető el a kor magyar politikai gondolkodása a közép-európai, s a szélesebb európai környezetben?

A felkért kiemelt előadók (Gángó Gábor, Kulin Ferenc, Schlett István, Stipta István, Veliky János) a korszak eszmetörténetének jeles kutatói, több tudományterület képviseletében, biztosítva a lehető legszélesebb interdiszciplináris horizont felvázolását.
Azt reméljük, hogy konferenciánk tanulságai hozzájárulhatnak majd az adott korszak politikai gondolkodástörténete tervezett angol nyelvű feldolgozásának sikeréhez. Nem titkolt célunk, hogy e projekthez munkatársakat verbuváljunk a konferencia résztvevői közül.


A konferenciára jelentkezni kívánó kollégákat arra kérjük, hogy április 30-ig küldjék el előadásuk címét, absztraktját, s korábbi, hasonló irányú munkásságuk egy kiemelt közleményét a toth.kalman at uni-nke.hu<mailto:toth.kalman at uni-nke.hu> címre.

A résztvevők köréről a szervezők még májusban értesítést küldenek a részvételi szándékukat jelzett kutatóknak.


További felvilágosítás a horcher.ferenc at uni-nke.hu<mailto:horcher.ferenc at uni-nke.hu> és toth.kalman at uni-nke.hu<mailto:toth.kalman at uni-nke.hu> címeken.

Hörcher Ferenc, tudományos tanácsadó, szerkesztő
Tóth Kálmán, tudományos segédmunkatárs, segédszerkesztő
NKE Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <https://listbox.elte.hu/mailman/private/mafla/attachments/20190425/907a54aa/attachment.html>