[MaFLa] A Magyar Filozófiai Társaság állásfoglalása a NAT 2020-ról a középiskolai etika és filozófia tantárgyakkal kapcsolatban

[laczkos at bibl.u-szeged.hu]

A Magyar Filozófiai Társaság állásfoglalása a NAT 2020-ról a  
középiskolai etika és filozófia tantárgyakkal kapcsolatban

A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége figyelemmel követi az új  
Nemzeti Alaptanterv megjelenése nyomán kibontakozó vitákat. Felelős  
értelmiségiként aggodalommal látjuk a más szakterületekhez tartozó  
problémákat is, ám ezek fölvetése elsősorban a megfelelő szakmai  
szervezetek kompetenciájába tartozik, amelyekkel szívesen  
konzultálunk, ha igényt tartanak rá. Semmiképp sem hallgathatunk  
azonban arról, hogy a NAT 2020 jelenlegi formájában komoly aggodalomra  
ad okot a középiskolai etika és filozófia oktatást illetően.
A NAT 2020 bevezetése esetén fenyegető veszély az eddig a 11., illetve  
a 12. évfolyamokon tanított filozófia és etika tantárgy teljes  
ellehetetlenülése. A szabályozásban ezek a tárgyak a középiskolai  
szakaszban egyáltalán nem jelennek meg, az etika is csak az általános  
iskolánál szerepel. Mivel a NAT 2020 csökkenti a szabadon  
felhasználható órák számát, ezért előre látható, hogy még azok az  
iskolák sem tudnák megtartani a filozófiát, amelyek még az utóbbi  
években igen nehézzé vált helyzetben is kitartottak mellette, az etika  
pedig, amely a középiskolában jelenleg még kötelező a 11. évfolyamon,  
ugyanerre a sorsra jutna, mivel már nem szerepel sem a szabadon, sem a  
kötelezően választható tantárgyak sorában.
Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a filozófia és az etika teljes  
eltűnése a középiskolai oktatásból ellentétben áll a NAT 2020  
szellemiségével és célkitűzéseivel.
a) Az etika megmaradása a középiskolában már csak azért is különösen  
indokolt, mert az általános iskolai etika tananyag számos részlete  
igazából csak a már érettebb, 11.-es diákokkal dolgozható fel a  
megfelelő mélységben. Vagyis bár tartalmi szempontból üdvözlendő, hogy  
megjelennek a NAT-ban, szakmai-pedagógiai szempontból ezek helye  
továbbra is a középiskolában lenne.
b) A Természetismeret tantárgyat a 11. évfolyamon a NAT 2020 kiemelten  
fontosnak tartja:
,,A természettudományos ismeretek és kiemelten a matematikai,  
természettudományos, mérnöki-műszaki és informatikai (a továbbiakban:  
MTMI) készségek fejlesztése érdekében a gimnáziumban a 11. évfolyamon  
azon tanulóknak, akik nem tanulnak emelt óraszámban vagy fakultáción  
természettudományos tantárgyat, egy jelenségek vizsgálatán alapuló,  
komplex szemléletmóddal oktatott, a természettudományos műveltséget  
bővítő tantárgyat kell felvennie, illetve a fenti elvek mentén  
oktatott természettudomány integrált, fizika, kémia, biológia,  
földrajz moduljai közül az egyiket heti két óra időkeretben."

Az etika tantárgy fő feladata a NAT 2020 értelmezésében is ,,olyan  
ismeretek és értékek közvetítése, valamint kompetenciák  
elsajátíttatása, amelyek hozzásegítik a tanulót, hogy tájékozott,  
aktív és elkötelezett állampolgárrá, kisebb és nagyobb közösségeinek  
felelős tagjává váljék". Ebből következően akkor járunk el  
következetesen, ha ugyanilyen hangsúlyosan kezeljük a természet  
egészén belül az ember sajátos helyzetére vonatkozó ismereteket is.  
Ezért nagy szükség volna arra, hogy a 11. vagy a 12. évfolyamon a  
természetismerethez hasonlóan kötelező legyen egy olyan tantárgy,  
amely az embert állítja a középpontba, ,,komplex szemléletmóddal  
oktat" és integrált tematikájú. Erre a filozófia és az etika alkalmas  
önállóan is, de akár más területekkel integráltan is - pl.  
pszichológiával, társadalomismerettel.
c) Az Állampolgári és társadalomismeret tantárgy természetesen nem  
helyettesíti az Etikát a 9-12. évfolyamon, mert itt főként  
jogi-társadalomtudományi, nem pedig erkölcsi kérdésekről és készségek  
kialakításáról van szó. Itt egymást kívánatos módon kiegészítő  
tárgyakról, illetve ismeretekről, készségekről kell beszélni.
d) Az Etikatanár szakot végzettek elhelyezkedési lehetőségeit  
jelentősen szűkíti, hogy a középiskolában nem tudják tanítani az etikát.

Nem feledkezhetünk meg a filozófia és etika tantárgy megtartása  
mellett szóló általánosabb érvekről sem, hiszen az európai kultúra  
több ezer éves hagyományának az alapját jelenti mind a filozófia, mind  
az etika, melyek ugyanakkor szinte mindegyik tanulói kompetenciát  
fejlesztik, ráadásul nem egyoldalúan egyiket, vagy másikat, hanem a  
tantárgy komplex jellegéből adódóan egymást kölcsönösen erősítve.

Filozófia
o	A filozófia olyan komplex tantárgy, amely a szaktudományok sajátos  
perspektíváit kiegészítve interdiszciplináris megközelítést tesz  
lehetővé; egyszersmind olyan integratív módszert is nyújt a diákok  
számára, mely segíti őket a világban való eligazodásban, megalapozott  
döntések meghozatalában.
o	Rendkívül élvezetes a filozófia és az etika felvetéseivel való  
találkozás a fiatalok számára. Valódi élmény tud lenni, mert pont az  
addig összegyűjtött (az iskolából és az egyéni életükből származó)  
tapasztalatokra való reflexió lehetőségét jelentik.
o	A filozófia megadja az addig tanult ismeretekre való reflektálás  
lehetőségét, legyenek ezek az ismeretek akár természettudományosak,  
akár humán területről származók. Ezzel segít betetőzni, összegezni, és  
elmélyíteni az addig tanultakat. Az is elsőrendű fontosságú, hogy az  
érvelést és a logikus gondolkodást is messzemenően gyakoroltatja.  
Ugyan a ,,klasszikus" (nagy) tantárgyakban is követelmény az érvelés  
és a vita készségének elsajátíttatása, illetve elmélyítése, de a  
túlméretezett tananyag és a hagyományos transzferálási módok miatt  
erre nincs idő és alkalom.
o	A diákokat inspirálja és segíti, hogy kialakíthassák önálló  
világszemléletüket, ami a korai ifjúkorban hatékonyan támogatja őket a  
felelős felnőttlétre való átállásban.
o	Önreflexióra serkent, ugyanakkor a beszélgetések, a különböző témák  
közös megvitatása miatt fejleszti a közösségeket.
o	A gyermekfilozófia nemzetközi tapasztalatai, mérései is azt  
támasztják alá, hogy a filozófiát iskolai keretek között művelő diákok  
teljesítménye más tantárgyakból is 30-40%-kal jobb.  
(http://www.origo.hu/kultura/20150713-oktatas-iskola-gyerekek-filozofia-kepzes.html)
o	A magyar kultúra filozófiai kultúra is, minden ellenkező vélekedés  
dacára. A Nemzetközi Filozófiai Diákolimpiákon rendre előkelő  
helyezést érnek el magyar diákok, többször szereztek aranyérmet is. A  
Baltic See elnevezésű esszéversenyem legutóbb a Czuczor Gergely Bencés  
Gimnázium egyik diákja végzett az élen.
Etika
o	A fenti érvek túlnyomó többsége az etikára is érvényes, már csak  
azért is, mert az etikát Szókratész óta a filozófia részének  
tekintették. További érvek az etika mellett:
o	Az etikaórákon számos eset, szituáció rekonstruálása, feldolgozása,  
elemzése révén a diákok bátorsága, képessége az önálló döntéshozatalra  
érezhetően fejlődik már egy tanév alatt is, mivel lehetőségük nyílik  
az ezzel kapcsolatos készségek, jártasságok elsajátítására, amire a  
klasszikus (nagy) tantárgyak keretében tipikusan nincs lehetőségük.
o	Az etikaórák is lehetőséget biztosítanak arra, hogy felismerhessék  
korunk azon megoldandó problémáit, kihívásait (mint amilyenek pl. a  
technika és a mesterséges intelligencia által támasztott új  
élethelyzetek, emberi képességkiterjesztés, a biológia és  
orvostudomány által támasztott új helyzetek, klímaproblémák stb.),  
amelyeknek megoldása javarészt a következő generációkra vár. Ennek  
tudatosítása, illetve erre való felkészítésük a jelen felnőtt  
generáció erkölcsi felelőssége.
o	Folyamatosan emelkedik az etika tantárgyból érettségizők száma,  
mivel ez projektalapú érettségi. Ennek jelentősége:
o	alkotó, kutató jellegű munka során készíti el egy diák a  
projektmunkáját, ami mindig olyan témából készül, amelyhez személyes  
viszonya van (egy őt érintő, vagy a környezetében aktuális etikai  
probléma feldolgozását várjuk el).
o	a megírás során olyan készségeket szerez, amelyek az egyetemi  
képzésben és a munkaerőpiacon is mozgósíthatók.
o	Az elkészített projektet a szóbeli vizsgán meg kell védenie, s ez az  
autonóm kiállás egyik első nagy próbája.
o	Ebben az értékzavaros világban a fiatal felnőtt diákok egyéni  
útkeresésük, identitásuk kialakítása során igénylik az erkölcstan  
órákra épülő, de azok anyagán túl is lépő, a legsajátabb korosztályos  
problémáikra érdemben reflektáló etika stúdium jelenlétét a  
középiskolában.

Konklúzió
Mindezek alapján vállalva szakmai és erkölcsi felelősségünket nem  
térhetünk ki annak nyomatékos hangsúlyozása elől, hogy a filozófia és  
etika tantárgyaknak nevesítve kell szerepelniük a középiskolai  
időszakra vonatkozó elgondolásokban, táblázatokban. Ugyancsak  
elsőrendű fontosságú, hogy a filozófia és etika tantárgyaknak továbbra  
is legyen kidolgozott kerettantervük, és hogy minden más módon is  
biztosítva legyen, hogy a középiskolás diákok érettségit tehessenek  
filozófiából és etikából.
Tehát még ha a NAT 2020-ba nem kerülnének is be a 2. pontban javasolt  
módon az etika és filozófia tantárgyak megmaradását egyértelműsítő  
mondatok, még akkor is elengedhetetlen, hogy a még nyilvánosságra nem  
hozott kerettantervek között meglegyenek a filozófia és az etika  
kerettantervei. Hiszen ha ez elmarad, akkor e két tantárgy óhatatlanul  
eltűnik a köznevelésből, megfosztva az eljövendő generációkat az  
emberi-erkölcsi tartás kifejlesztésének igen nagyhatású eszközeitől.


------------------------------------------------------
SZTE Klebelsberg Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/