[MaFLa] Élni a halál után

[laczkos at bibl.u-szeged.hu]

Élni a halál után ...

Eltelt egy év; a régi kultúrákban még fontos volt a gyászév, ebben az  
évben a közeli hozzátartozóknak feketébe kellett öltözniük, nem  
szabadott mulatságra járniuk, vidám, zenét hallgatniuk, esetleg új  
családot alapítaniuk stb. Kisgyerekként sokat gondolkodtam rajta, hogy  
mi változik akkor, pont akkor, és miért pont ez a fordulópont?  
Gyerekként számolgattam, hány nap és óra telt el, és azt gondoltam,  
hogy ezek valamiféle misztikus számok lehetnek. Nem voltak azok. Ma  
már tudom, hogy a veszteség miatti fájdalom enyhülése és az idő múlása  
között van egy belső összefüggés. A gyász természete szerint. Ezekben  
a napokban egy éve, hogy Heller Ágnes egyedül úszott be a Balatonba az  
Akadémia balatonalmádi üdülőjében. Ez alatt az év alatt nagyon sokat  
gondoltam rá, kellett is némi önuralom ahhoz, hogy az elején ne  
akarjam fölhívni, aztán lassan rögzült, hogy ami most történik a  
nagyvilágban, a magyar politikában és a barátaink életében, az már az  
ő halála utáni történelmi korszakba tartozik. És aztán már egyre  
ritkábban jutott eszembe, hogy most ehhez vagy ahhoz mit is szólna?
Mit szólt volna a koronavírus járványhoz, és hogy élte volna meg a  
be-zártságot? Ő, akinek a mobilitás és az utazás egyfajta életterápia  
is volt. Utazni, konferenciákon részt venni, minden konferenciára új  
előadást írni - ez töltötte ki az életét. Ebből jött létre az öregkori  
filozófiája: ,,itt szövök egy szálat, ott szövök egy szálat" - írta az  
egyik könyvében. Azon töprengek, hogy vajon ez a szövögetés ment volna  
az előadások nélkül is?  - Aztán mit szólt volna az MTA  
kutatóintézeteinek elcsatolásához? Élete vége felé az MTA volt az  
egyetlen intézményes kötődése; mindig részt vett az osztályüléseken,  
az ott ülő kollégákat néha tréfásan ,,osztálytársaknak" nevezte. Még  
tiltakozott a Lukács-szobor eltávolítása miatt, részt vett a  
Lukács-archívum és a CEU megmentéséért vívott küzdelemben. Néha  
csalódottan mondta, ,,nincs olyan rémhír, amely itt pillanatok alatt  
ne válhatna valóra". És ebben ott éreztem a holokauszt idejének  
tragikus tapasztalatait. - Aztán mit szólt volna az akadémiai  
elnökválasztáshoz? Nem tudom, de biztosan nem nézte volna jó szemmel a  
politika és a legfontosabb tudományos intézmény közötti határvonal  
elmosásának irányába mutató nyilatkozatokat. És biztosan nem örült  
volna a társadalom- és humántudományokat ért becsmérlő mondatoknak.
És mi mit tudnánk mesélni neki? Próbáljuk csak a jót mondani, és  
elhallgatni az összes kétségünket. Örömteli hírekkel előállni.  
Kilátásban van a Budapesti Iskola Archívum létrehozása, amely nem csak  
levéltárként és könyvtárként, de tudományszervező központként is  
működne. Megjelent néhány kötet: a nekrológokat tartalmazó könyv, egy  
tanulmányokból készült válogatás, és a szegedi előadásokat összegyűjtő  
kötet - ezeket szép figyelem kísérte. Kiosztásra került az első  
Heller-díj, amelyet minden évben egy negyven év alatti filozófus vagy  
filozófushölgy fog megkapni. A Magyar Filozófiai Társaság nagy  
tisztelgő konferenciáját persze el kellett halasztani, és ez lett a  
sorsa a Bécsben tervezett megemlékezésnek is. Ezeknek biztosan nagyon  
örülne, és egy kicsit mosolyogva talán arra gondolna, hogy mindez csak  
nehogy valamiféle ,,üzemmé" álljon össze. Ehhez hasonlót ugyanis már ő  
is megélhetett Lukács halála után; nem mondta, de tudtuk, hogy ettől  
sokat szenvedett. És jó lenne, ha ez nem ismétlődne - legalább ennyi  
az első éves évfordulón.

Pécs - Budapest - Szűr, 2020. július 19-22.

Weiss János


------------------------------------------------------
SZTE Klebelsberg Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/

-------------- next part --------------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: Heller Ágnes fénykép.jpg
Type: image/jpeg
Size: 376652 bytes
Desc: not available
URL: <https://listbox.elte.hu/mailman/private/mafla/attachments/20200723/7928fc97/attachment.jpg>