[MaFLA] Ismételt konferenciafelhívás

[Márton Miklós]

Kedves kollégák,
ismételten figyelmükbe ajánlom az alábbi konferenciafelhívást. Kérem, ha módjukban áll, érdeklődő hallgatók, doktoranduszok, doktorjelöltek figyelmét is legyenek kedvesek felhívni a rendezvényre.

Üdvözlettel:
Márton Miklós


Mi az ember ma?
A 21. század kihívásai és a változó emberkép

Az Eötvös Collegium Filozófia Műhelye hosszabb szünet után idén, 2023 november 24-25.-én ismét lehetőséget kínál a filozófiával vagy azzal rokon tudományterületekkel foglalkozó hallgatók számára, hogy megosszák kutatásaik eredményét egy kétnapos konferencia keretein belül.
Központi témánk idén az ember. A 21. század egyik jól látható fejleménye, hogy több diszciplína területén átalakulásnak indult a hagyományos emberfogalom. Konferenciánkra várjuk azokat az előadásokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak e változó emberkép problémájához. Így például (de nem kizárólagosan) az alábbi témákban várjuk a jelentkezéseket.

  *   A mesterséges intelligencia megjelenésével megkérdőjeleződni látszik az embert kitüntetett intelligens lényként kezelő álláspont. A poszthumán megközelítés szerint elmosódnak a határok ember és gép, eszköz és használója között. A 21. század egyik legnagyobb kihívása, hogy miként kezeljük a hagyományos emberkép háttérbe szorulását.
  *   Társadalmunk kitett az átalakulásnak, a technológiai forradalom felborította az egyén és a közösség klasszikus kereteit, ami számos társadalomelméleti és etikai kérdést vet föl. A tömegtermelés, a fogyasztói társadalom és a globalizáció pedig olyan visszafordíthatatlan módosulást okozott, amely életre hívta a környezeti és humánökológiai irányzatokat, és velük együtt a természet és ember viszonyát érintő újfajta elképzeléseket.
  *   Ember és természet viszonyának megváltozása sok esetben együtt jár a határok elmosódásával, képlékennyé válásával is. Egyrészről mára már nehezen tartható az embert a természettől külön- és azzal szembenálló létezőként tételező felfogás, hiszen a természettudományos eredmények egyre inkább azt támasztják alá, hogy mi magunk is ízig-vérig a természet részei vagyunk. A másik oldalról pedig egyre komolyabban veendők azon koncepciók, amelyek a természet egyes elemeit, az állatokat és a növényeket, olyan tulajdonságokkal, sőt jogokkal ruházzák föl, amelyeket korábban csak az emberek számára tartottunk fönn, és amellett érvelnek, hogy mindezek az emberekkel együtt egy kölcsönös függőségen alapuló szerves rendszert képeznek.
  *   Szintén a globális fogyasztói társadalom vizsgálata alapozta meg a homo oeconomicus klasszikus fogalmát megkérdőjelező viselkedési közgazdaságtani elképzeléseket, amelyek a kortárs kísérleti és evolúciós pszichológiával karöltve igyekeznek átalakítani a racionális döntéseinkről szóló koncepciókat.
  *   Bármennyire is megállíthatatlannak tűnik globális szinten a szekularizáció folyamata, az emberiség többsége számára valamilyen vallásként azonosítható képződmény továbbra is alapvető szerepet játszik a saját magukról kialakított kép létrehozásában. Sőt, a 21. század a szekularizációval párhuzamosan a megújuló, időnként radikalizálódó vallásos mozgalmak, elképzelések tanúja is, amely folyamat szintén változtat a hagyományos vallásos és nem-vallásos emberkép minőségén.
  *   A társadalom technikai újítások nyomán bekövetkező változásai magukkal hozták a kommunikáció, sőt egyes elképzelések szerint az emberi gondolkodás átalakulását is. A social media fejlődésének tendenciái, a digilektus kialakulása új alapokra helyezte az emberek közötti interakciókat. Ez a modern nyilvánosság megteremtette továbbá a különböző felületeken és regiszterekben jelenlévő többszörös személyiséget, a valós személyiségünktől némileg elválasztható alternatív profilokat, perszónákat, avatárokat.
  *   Mire képes az emberi elme? Tényleg csak az agyunk érintett annak realizációjában, vagy akár egész testünkkel, érzelmeinkkel és érzeteinkkel jelen vagyunk a kogníció során? Hogyan lehet a végletekig kiaknázni a tág értelemben felfogott emberi elmében rejlő potenciált, meddig mehetünk el a tudás megszerzése érdekében? A napjainkat meghatározó elmefilozófiai és kognitív tudományos fordulat, a megtestesült elmével kapcsolatos kérdések ugyancsak radikális kihívást jelentenek a hagyományos emberkép számára.

  *   Nyilvánvaló persze, hogy amit manapság látunk, nem az első antropológiai fordulat. Közel száz éve már, hogy megrendült a korábbi esszencialista-szubsztancializáló emberkép, és helyette egy olyan antropológiai fordulat vette kezdetét, melynek során az ember konkrét homogenizált fogalma helyett az ember történeti egzisztenciájának megértése vált fontossá. Scheler, Plessner, Heidegger, Löwith nevéhez köthető leginkább ez a fordulat, ám nyilvánvaló, hogy már Kant nyomán is beszélhetünk antropológiai fordulatról. Mindez indokolttá teszi e témában a filozófiatörténeti-eszmetörténeti vizsgálódásokat is.

A fent felvázolt, valamint a konferencia tematikájához kapcsolódó bármely egyéb témában várjuk alap- és mesterképzésre járó hallgatók, doktori hallgatók, doktorjelöltek jelentkezését. Az előadások tervezett időtartama 20 perc, amelyet 10-15 perces diszkusszió kísér.

Jelentkezni a tervezett előadás max. 2000 leütéses absztraktjával lehet, az absztraktokat anonimizált formában a miazemberma at gmail.com email címre várjuk 2023. október 1-ig.


Meghívott előadóink:

Bernáth László (filozófus, Bölcsészettudományi Kutatóközpont)

Gébert Judit (ökológiai közgazdász, filozófus, ELTE TáTK)

Kékesi Balázs (filozófus, Tan Kapuja Buddhista Főiskola)

Kiss Kata Dóra (pszichológus, filozófus, Pécsi Tudományegyetem Elméleti Pszichoanalízis Doktori Program)

Ullmann Tamás (filozófus, ELTE BTK)

P Kérem, ne nyomtassa ki ezt az e-mail-t, kivéve, ha szükséges. Think Green - Please do not print this e-mail unless it's necessary.
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <http://listbox.elte.hu/pipermail/mafla/attachments/20230906/963da6d1/attachment-0001.html>