[Kepviselok] Szmsz koncepcio

[Balas Mark]

AZ ELTE TTK HÖK SZMSZ-ÉNEK KONCEPCIÓJA



Az ELTE TTK HÖK erre a célra megalakított eseti bizottsági január 3-i
ülésén tárgyalta és elfogadta az új szmsz koncepcióját. Az alábbiakban
ezt ismertetjük, röviden kitérve a vita során elhangzott érvekre, és
ahol van, ott a még nem tisztázott alternatívákat is.
Mivel az új szervezeti és működési szabályzat várhatóan hosszú időre
meghatározza majd az önkormányzat működésének kereteit, fontos, hogy
minél többen nyilvánítsanak véleményt, hogy a közgyűlés elé remélhetőleg
már egy széleskörű konszenzust tartalmazó változat kerüljön.
Az írásos véleményeket január 18-ig lehet eljuttatni az
szmsz at ttkhok.elte.hu címre; ezután a bizottság már a szabályzat
szövegezésével fog foglalkozni. Természetesen a szabályzat kész szövegét
a közgyűlés fogadja majd el.

Elvileg a közgyűlésen bárki bármilyen, koncepcionális javaslattal élhet,
azonban a kulturált munkához feltétlen szükséges az, hogy aki most nem
ír koncepcionális javaslatot, véleményt az később se tegye ezt meg.




A bizottság tagjai által előzetesen, e-mailben elfogadott vita
elolvasható a http://ttkhok.elte.hu/pipermail/szmsz/ címen.



1. Képviselőválasztás
---------------------

A hallgatói önkormányzat tagjai egyedül képviselőválasztáskor
gyakorolják közvetlenül a jogaikat, nagyon fontos tehát, hogy a
választói akarat minél pontosabban érvényesüljön. Ugyanakkor
létfontosságú az is, hogy a felálló közgyűlés működőképes és hatékony
legyen, valamint hogy a kisebb csoportok is hatékonyan képviseltethessék
magukat. Nem elhanyagolandó a választás lebonyolíthatósága sem.
A bizottság véleménye egyöntetűen az volt, hogy a jelenlegi választási
rendszeren változtatni kell: túlságosan merev, a szigorú szakterületi
arányosságnak az az ára, hogy egyes, aktív szakterületekről kimaradnak
képviselők, míg más, alig működő területek olyan képviselőket
delegálnak, amelyek végül nem vesznek részt a közös munkában.

A vita során végül két változat kristályosodott ki, melyek közül a
bizottság nem tudott és nem is kívánt választani, hanem úgy döntött,
nyitva hagyja a kérdést.

A Palkó Tamás által kidolgozott rendszer szerint a választás továbbra is
szakterületek szerint történne; ugyanakkor csak egy bizonyos számú
képviselő jutna be a jelenlegi módon a képviselőtestületbe (tehát, hogy
a saját szakterületén a legtöbb szavazatot szerzők közé került); a többi
képviselői hely (az összes hely kisebb hányada) a leadott szavazatok
arányában kerülne kiosztásra az egyes szakterületek között.

Vizeli András ezzel szemben egy kari szinten bonyolítaná le a szavazást,
tehát valamennyi hallgató szavazhatna valamennyi képviselőjelöltre; a
legtöbb szavazatot kapott jelöltek lennének képviselők. (Garanciális
elemként egy minimális szavazatszámot vagy arányt is ki lehetne kötni.)
A javaslat előnye, hogy a választásoknál mindenképpen megszűnne a
szakterületi rendszer, amely jelenleg - a bizottság tagjainak véleménye
szerint - feleslegesen megosztja a képviselői testületet.

A bizottsági munka során ellenérvként elhangzott, hogy így
elképzelhető/valószínűsíthető, hogy egy kis szak hallgatója még 
arányaiban nagy támogatottság esetén sem kerülne be, hiszen együtt 
versenyzik a nagy szakok képviselőivel. [+Kéne látni, hogy ténylegesen 
jelenleg mi volt a szavazási arány, ez csak támogató irányba tud persze 
dönteni.]

Nem alternatív, hanem kiegészítő javaslat Gönci Balázs elépzelése,
melynek értelmében a képviselőválasztás télen történne, ezek után lenne
lehetőség a képviselők képzésére, bevonásukba a napi munkába; így a
nyári záró-alakuló közgyűlésen már sokkal gyakorlottabban és
felkészültebben állhatnának a tisztújítás elé. A javaslat hátrányaként
többen megemlítették, hogy így a jelenleginél jóval kisebb lenne az
összhang a tisztségviselők és a képviselők között. Az elképzelést a
bizottság többségében nem támogatta, azonban úgy döntött, hogy 
vélemények reményében a nyilvánosság elé tárja.




2. A szakterületi csoportok
---------------------------

A jövőben a szakterületi csoportok semmiféle döntéshozó funkcióval nem
rendelkeznének, kizárólag az információáramlás és a szervezési feladatok
koordinálásában kapnának szerepet. Minden képviselő a választása
szerinti szakterületi csoportoban dolgozhatna, a bizottságot pedig egy
erre választott személy koordinálná.

Ez az álláspont lényegében a jelenlegi helyzet ismételt deklarálása,
azonban a bizottság a félreértelmezések, félreértések miatt fontosnak
tartja már az alapoknál leszögezni.

Ugyanakkor arra természetesen törekedni kell, hogy lehetőség szerint
minden döntéshozó bizottságban és kari testületben legyen minden
szakterületnek képviseletve - nem is annyira a szakterületi érdekek,
hanem a lehető legnagyobb diverizitás érdekében.



3. Tisztségviselők feladatköreinek meghatározása
------------------------------------------------

Az új szabályzat törzsszövege csak általánosságban rögzíti a
tisztségviselők típusainak (pl. biztos, elnökhelyettes) definícióját, a
feladatkörök konkrét felosztását, a tisztségviselői hierarchiát a
szabályzat melléklete rögzítené.

A feladatok nem lennének tételesen részletezve, csak általános
megfogalmazásukra kerülne sor; így elkerülhető, hogy a szabályzatban már
nem létező vagy számonkérhetetlen feladatok kerüljenek be, vagy
maradjanak benne.


4. Döntéshozói szintek
----------------------

Természetesen a Közgyűlés továbbra is dönthetne minden kérdésben;
ugyanakkor az ügyvivő testület (jelenleg a választmány) csak azokban a
kérdésekben dönthetne, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe. Kizárólagos hatáskörbe tartozna az elnök és az
elnökhelyettesek megválasztása, az SzMSz megváltoztatása, a költségvetés
elfogadása, az EB beszámoltatása.

A tisztségviselők lehetőség szerint minden döntésük előtt kikérnék a
választmány jóváhagyását, de ha ez a napi ügyvitel miatt nem lehetséges,
saját hatáskörükben is dönthetnének, ám ebben az esetben utólag
tájékoztatniuk kell az ügyvivő testületet.

Ezen logika mentén történne a pénzügyi szabályozás is. A költésgvetést a
közgyűlés fogadja el, a költségvetési keretek felhasználására az ügyvivő
testület adhatna felhatalmazást. Az elnök ugyanakkor a működéshez
szükséges minimális összegek erejéig saját hatáskörében is eredményezhet
beszerzéseket, amelyekről azonban tájékoztatnia kell az ügyvivő testületet.

Az ügyvivő testületbe szavazati joggal az önkormányzat elnöke, az
elnökhelyettesek, és az abba a közgyűlés által delegált tagok
kerülnének, ügyelve arra, hogy lehetőség szerint itt is valamennyi
szakterület képviseltethesse magát.


Szankciók
---------

A bizottság rövid vita után egyetértett abban, hogy a szankcionálás
elsődleges fóruma az ügyvivő testület lenne, amely azonban nem
intézkedhet a tisztségviselő felmentéséről, ezt a döntést tehát a
közgyűlésnek kellene meghoznia.

Az ügyvivő testület jogkörének ez a bővítését (a jelenlegihez képest) az
indokolja, hogy ennek a tagjainak van rálátása a napi munkára, illetve
úgyis rendszeresen ülésezik, feltétlenül alkalmas tehát arra, hogy a
tisztségviselők napi munkáját megítélje. Így nem csak a ritkán tartott
és rendkívüli esetben csak igen nehezen összehívható közgyűlés mellett
az ügyvivő testület is tényleges ellenőrzési lehetőséget kapna, amelytől
feltehetőleg növekedne az önkormányzat működésének hatékonysága.

Az Ellenőrző Bizottság tagjainak kivételével bármely tisztségviselő
beszámoltatását lehetne kezdeményezni, bármely egyéb témájú napirendi
ponthoz hasonlóan. A beszámoló el nem fogadása esetén az ügyvivő
testület, illetve a közgyűlés dönthetne valamilyen szankció alkalmazásáról.

A bizottság már most megállapodott bizonyos konkrét szankciókban. Ilyen
lenne a tisztségviselő felmentése, tisztségviselői ösztöndíjának
megvonása; rövid vita után egyetértés született abban is, hogy csak
adminisztratív következményekkel járó szankciót (megrovás) nem érdemes
hozni. (Túl sok szankcionálási fokozat ismét csak feleslegesen növelné
az eljárás idejét.)

Rövid vita után a bizottság egyetértett abban, hogy közgyűlésre nem járó
képviselők szankcionálása nem lehetséges. Őket a választók delegálták a
közgyűlésbe, így még a közgyűlés sem rendelkezik elegendő legitimitással
ahhoz, hogy megbízásukat visszavonja. Természetesen az önkormányzat
megteheti, hogy a nem megfelelőnek gondolt teljesítményekről
tájékoztatja az önkormányzatot, illetve a kar nyilvánosságát. Szintén
egy lehetséges "szankció" a jutalomkeret megvonása a közgyűlésre nem
járó képviselőktől.

Bár nem koncepcionális kérdés, a bizottság már most szeretné jelezni:
nem jutott egyetértésre abban, hogy az ösztöndíj feltételes
visszatartása (tehát a tisztségviselő, ha behozza lemaradásait, mégis
megkapná ki nem utalt ösztöndíját) elképzelhető-e szankciónak vagy sem.
A javaslat pártolói szerint már ennek is van visszatartó ereje és sokkal
kevesebb konfliktussal és feszültséggel járna az alkalmazása. A javaslat
ellenzői szerint viszont az ösztöndíj a folyamatos és megbízható
munkavégzésért jár, ha ez nincs meg, az ösztöndíj megvonása mindenképpen
indokolt.