[Kepviselok] választás - alapszabály módosítási javaslat

[ELTE TTK HA Elnok]

A javaslat nekem alaptvetõen tetszik, egy érdemi és néhány technikai 
módosítási javaslatom lenne a módosításhoz.

Érdemi: Ha vhol a fix helyekre sem kerül ember, akkor az ne kerüljön be a 
közösbe, hanem maradjon betöltetlen.

Indok:
1. Legalább az alaphelyek betöltésének felelõssége meglegyen. Ez persze 
csak pszichológia, hiszen amúgy is meglehet, de én erõsebbnek érezném 
magamra nézve, ha tudom, hogy máshonnan ezt nem lehet pótolni.

2. Ha ezt megengedjük, akkor egy aktív szakterület a kelleténél jobban is 
képviselve lesz, hiszen a helyeket jó eséllyel õ kapja meg. Az, hogy egyes 
területeken ezt a csökkentet létszámot ne töltsék be (hiszen ahol ez 
eddig gond volt, ott most jelentõsen csökkent a helyek száma) extrém 
helyzetnek kell elõállnia és egy ilyen extrém helyzetben már erõsebb 
szempontnak érzem az egyensúlyok legalább minimális megtartását, mint azt 
hogy minden hely be legyen töltve. (Pl.: Már a jelenlegi rendszerben is 
esély van arra, hogy a helyek fele egy szakterülethez tartozzon, ezzel ezt 
az esélyt növeljük.)

Technikai javaslatok:
1. A környezettanos hallgatók felvételi száma jelentõsen nagyobb mint a 
kilépõ hallgatóké. Mivel a tendencia tudtommal nagyon jól kiszámítható, 
így már most szerencsésebb lenne ha a fizikus szakterülettel lenne egy 
szinten a képviselõi létszámuk.

2. Nincs. Amikor elkezdtem írni a levelet még volt. Remélem kgy-ig eszembe 
jut.

Balázs

On Sat, 25 Nov 2006, Szenes Aron wrote:

> Javaslat a Hallgatói Önkormányzat választási rendszeréhez
>
>
> Bevezetés, alapelvek
>
>
> Folytonos vita alapja az az egyszer? eldöntend? kérdés, hogy az Önkormányzat 
> képvisel?választása létszámarányos legyen-e, vagy sem. Hosszútávon azonban 
> azt az elvet kell beleépítenünk szabályzatunkba, hogy a képviseletünk 
> létszámarányos legyen. Ennek oka rendkívül egyszer?. A TTK képviselete 
> egyetemünkön, ezen belül a TTK HÖK-é az EHÖK-ön belül nem "paritásos" 
> (létszámarányos). Hiába többszöröse az itt dolgozók illetve hallgatók 
> létszáma más karokon lév?knél, a karok (és a kari hökök) szavazatai egyenl?en 
> oszlanak meg. Ezek az aránytalanságok nagyban hozzájárulnak a TTK-ra gyakran 
> hátrányos és aránytalan döntések létrejöttéhez. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten 
> valaha is változtatni tudjunk, javaslatokat tehessünk a változtatásra, ahhoz 
> a saját szabályzatunkat is ennek szellemiségében kell megalkotnunk.
>
> Többször említettem a párhuzamot a kar illetve a kari hök közt. A kar 
> döntéshozó szerve a kari tanács, a höké a küldöttgy?lés. A kari tanács 
> összetétele az intézetek létszámarányát tükrözi (lásd a szabályzatában). 
> Azonban az a "szerencsés" helyzet áll fönn, hogy az intézetek (dolgozói) 
> létszáma közel egyenl?nek mondható. Ez az egyes szakterületekhez tartozó 
> hallgatói létszámokról nem mondható el.
>
>
> Problémafelvetés, alternatív megoldások
>
>
> A karon belüli viszonyokat, az egyes szakterületeket, intézeteket 
> hasonlíthatjuk az egyetemen belüliekhez. Ez annál is inkább jogos, mert 
> tudományos szempontból is van olyan távolság az egyes természettudományos 
> szakterületek közt, mint akár az ELTE jó néhány más szakterülete közt. 
> Gyakran még a szakterületek létszáma is van akkora, mint egyes, önálló 
> karoké. Gondoljunk csak az Informatikai Karra, és a kiválására.
>
> Tény: a különböz? szakterületeken hallgatók létszáma eltér?. Szintén tény, és 
> nincs alternatívája annak, hogy elfogadjuk: a hallgatók jogai attól 
> függetlenül egyenl?ek, hogy milyen szakterülethez tartoznak. A jogokba 
> beleértet?dik az is, hogy érdekei képviseltetve legyenek a megfelel? 
> fórumokon. El?retekintve: lehet, hogy egy más szakterülethez tartozó 
> hallgatót nem saját szakterületér?l érkez? képvisel? is tud képviselni, de 
> ilyenfajta módon nem megoldható a képviselet. Gondoljunk itt a 
> környezettudomány önálló szakterületté válására, megel?zve a kari 
> folyamatokat. Ha ezt az alapelvet követnénk, akkor nem lennének 
> szakterületek!
>
> Az összkari képviselethez látszólag nem, valójában nagyon is hasonló, ám 
> valamivel talán reálisabb igényeken nyugvó elv a hallgatói aktivitáshoz mért 
> képviselet. Egyszer?bben: egy szakterület az alapján legyen képviselve, hogy 
> az ott szavazó hallgatókat mennyire foglalkoztatja maga a választás, illetve 
> a képviselet (és csak átvitt -- szavazatokban átvitt -- értelemben a 
> közügyek). Belátható: az aktivitás és a szakmai hozzáértés köszön?viszonyban 
> sincs egymással. Azt sem mondhatjuk, hogy az érdektelen hallgatóknak nincs 
> joga a képviselethez. Azt sem, hogy az érdektelen hallgatók közt nincsenek 
> tehetséges képvisel?k. És /vice versa/.
>
> A fentiekb?l következik, és az utóbb felsorolt alternatív megoldásokat sem 
> szolgálja az a -- jelenleg is bevett gyakorlat --, miszerint a képviselet 
> "bázisát" (lásd kés?bb) a szakterületek közt egyenl?en felosztott mandátumok 
> jelentik. Könnyen észrevehetjük: sem annyi képvisel?je nem lesz, sem annyi 
> feladata egy fele akkora szakterületnek, mint egy kétszer akkorának. Ilyenek 
> (ti. szakterületek) pedig léteznek, a jelenlegi és az eddigi fórumokon 
> elfogadott felosztások szerint.
>
>
> A Megoldás
>
>
> Hogyan oldjuk föl a fenti ellentmondást úgy, hogy a vázolt alapelvek ne 
> sérüljenek, ugyanakkor mindenki számára elfogadható rendszert alkossunk meg. 
> Megoldást kell találnunk arra, hogy egyszerre képviseljük a szakterületeket 
> megfelel? számú képvisel?vel, annyival amennyit a hallgatók létszáma és 
> igénye megkövetel. E két elvet követ? megoldási javaslatot fogok ismertetni 
> az alábbiakban.
>
>
> A szakterületek, és a hozzájuk tartozó hallgatói létszámok (2006):
>
> - biológia: 1079
>
> - fizika: 698
>
> - földrajz és földtudomány: 1086
>
> - kémia: 528
>
> - környezettan: 526
>
> - matematika: 1092
>
> Jól látható: három szarterület (biológia, matematika) kétszer akkora, mint 
> két másik (kémia, környezettan), illetve van egy (fizika), amely a kett? közt 
> helyezkedik el.
>
> A TTK HÖK küldöttgy?lése 40 f?. Ezt tekinthetjük kvázi ideálisnak.
>
> A konszenzusos megoldásban a képviselet fönt már említett "bázis"-át a 
> létszámarányosság elve alapján meghatározott alábbi számosságú küldött 
> jelentené:
>
> - biológia: 6
>
> - fizika: 4
>
> - földrajz és földtudomány: 6
>
> - kémia: 3
>
> - környezettan: 3
>
> - matematika: 6
>
> Összesen 28, az összes képvisel? 70%-a.
>
> A fennmaradó helyeket (12 f?, 30%) a szakterület hallgatói által a 
> választásokon mutatott aktivitás arányában, a már ismert és alkalmazott módon 
> osztanánk el. (Itt nem szerepel a "doktorandusz szakterület", erre 
> vonatkozóan javaslatokat várok).
>
> Röviden összefoglalva: az eddig egyenl?en elosztott "biztos helyek"-et a 
> szakterületek közt létszámarányosan osztanánk el, emellett viszont 
> megnövelnénk az aktivitás alapján kiosztható helyeket. Azaz: a létszámból 
> adódó feladatok mellett érvényesülne a vélt hallgatói igény is (amelyre a 
> szavazáson való részvételb?l következtetünk, de hangsúlyozom, hogy csak 
> következtetünk).
>
>
> "Mi lenne ha", avagy az aggodalmaskodóknak
>
>
> Az alábbiakban vázolni fogok pár szituációt, amelyek közül némelyik reális, 
> némelyik csak egész extrém helyzetben alakulhat ki.
>
> Ha egy szakterületen nem indul megfelel? számú képvisel?, akkor a 
> felszabaduló mandátumot a szétosztható helyek közé tesszük.
>
> A legkisebb szakterületek is legalább három f? képvisel?t kapnak. Ha egyenl? 
> aktivitást feltételezünk minden szakterületen, akkor ez ötre n?. Mikor volt 
> utoljára öt kémiás (aktív) küldött?
>
> Az extrém helyzeteknek könnyen gátat szabhatunk a bejutási küszöb helyes 
> megválasztásával. Így egy kevéssé aktív, de több képvisel?t felsorakoztató 
> szakterület sem tud "meghízni", ha az ott jelentkez? egyéneket a választók 
> alkalmatlannak tartanak. Ezt a kérdést tárgyaló választmány 15%-ot tartott 
> elfogadhatónak. Reméljük ez a részvételt, az egészséges kampányolást fogja 
> er?síteni.
>
> Igen, a szakterületek létszáma nincs márványba vésve. A szabályzatunkat, a 
> helyek elosztását évente, a választások el?tt figyelembe kell venni. 
> Számtalan olyan álokoskodást hallottam, hogy mi lenne ha jöv?re ezerötszáz 
> vegyész lenne. Én annak örülnék, értelmesebbek, mint a biológusok. De nem 
> tartom valószín?nek. A választások el?tt mindig jól ismertek és ismertek 
> lesznek a létszámok. Ha az alapelvekben konszenzusra jutunk, akkor ez már 
> csak kis kiigazítást igényel. Felkészülni, mindig az adott választásra kell, 
> és nem a távoli jöv?be vesz? kivételekre.
>
> Végezetül: mindenki játssza le az idei választást ezekkel a szabályokkal, és 
> nem fog csodálkozni.
>
>
> Összefoglalás, ami egy jó tanács is
>
>
> Jelen javaslatot több véleményt, álláspontot figyelembe véve készítettem el. 
> Aki olvasta az "szmsz" listát, esetleg részt vett pár ülésen, választmányon, 
> még annak is új lehet ez. Az utolsó ilyen végén ismertettem ezt a tervet. 
> Kérek minden küldöttet, hogy a bizottsági emlékeztet?ket, "szavazati 
> arányokat" ne kész tényként kezelje, hanem lássa át a folyamatot, ami ezt a 
> dokumentumot szülte, és úgy döntsön. A választás rendjér?l nem egy bizottság 
> vagy választmány, hanem a küldöttgy?lés dönt.
>
>
> Szenes Áron
>
>