[MaFLA] Magyar Filozófiai Szemle -- változások, publikációs felhívás, pályázat

Wed May 27 13:26:23 CEST 2026

Kedves kollégák!

A *Magyar Filozófiai Szemle *a lap 2026-os (70.) évfolyamától kezdve
részlegesen megújul. A legfontosabb technikai változás: a beérkezett
kéziratok elbírálása, anonim lektorálása és szerkesztése mostantól a
folyóirat internetes OJS-felületén zajlik.

Kérjük korábbi és leendő szerzőinket és olvasóinkat, hogy
regisztráljanak a *Magyar
Filozófiai Szemle *oldalán: https://ojs3.mtak.hu/index.php/MFSZ. A
regisztráció során megjelölhetik, hogy szeretnének-e értesítéseket kapni az
oldalra felkerülő új tartalmakról (ezt határozottan ajánljuk), illetve hogy
vállalnak-e lektorálási feladatot a szerkesztőség felkérésére. Az anonim
bírálatok elkészítésének formai és tartalmi szabályai nem változnak, ám az
elkészült bírálatokat innentől fogva az OJS-felületre kérjük feltölteni.
(Azokat a kollégákat, akiket a jövőben lektorálási feladattal szeretnénk
megbízni, de még nem regisztrálták magukat a felületen, az OJS-rendszerből
küldött formalevélben fogjuk megkeresni.)

Sikeres regisztrációt követően a főoldalon található „Kézirat benyújtása”
gombot használva bármikor fel lehet tölteni a rendszerbe a publikálásra
szánt anyagokat. A folyamat lényege nem változik: továbbra is első körben a
szerkesztőség dönt a kézirat befogadásáról vagy elutasításáról, majd
elküldi a kéziratot két anonim bírálónak. A jövőben törekszünk rá, hogy a
szerkesztőségi döntés két héten belül megszülessen, a szakmai bírálatok
pedig négy-hat hét alatt elkészüljenek. Az OJS-felület használatával
kapcsolatos bármilyen technikai kérdés esetén örömmel állunk szerzőink
rendelkezésére a szerkesztőség központi e-mail címén:
MagyarFilozofiai.Szemle at abtk.hu, vagy közvetlenül a szerkesztőket
megkeresve. (FONTOS: mindez a 2025-ös lapszámok anyagát, tehát a már
leadott, és bírálat vagy átdolgozás alatt álló, illetve már elfogadott
kéziratokat nem érinti.)

Ami a változás tartalmi vonatkozásait illeti: a *Magyar Filozófiai Szemle *a
továbbiakban lapszámonként több tematikus tanulmány-összeállítás közlésére
is vállalkozik; a 2026-os évre meghirdetett publikációs felhívásokat lásd
lentebb (a tanulmányok leadási határidejével együtt), illetve a weboldalon
a „Publikációs felhívások” menüpontra kattintva. Újdonságot jelent, hogy
mostantól rendszeresen pályázatot fogunk kiírni tematikus tanulmányblokkok
összeállítására; az első felhívás szintén alant olvasható. Természetesen
továbbra is várjuk a témakiírásokhoz nem illeszkedő, filozófiai témájú
kéziratokat is, melyek a lap *Varia* rovatában (illetve fordítások esetén a
*Dokumentum*, vitacikkek esetén a *Fórum*, recenziók esetén pedig a *Szemle*
rovatban) fognak megjelenni.

További változást jelent, hogy mostantól kezdve a tanulmányok
közzétételével nem kell megvárnunk a papíralapú lapszámok
megjelenését: a *Magyar
Filozófiai Szemle *közlésre elfogadott tanulmányai „online first”
publikációként elérhetőek lesznek a folyóirat weboldalán. (Ezért érdemes a
regisztrációnál értesítést kérni a frissen megjelenő tartalmakról.) Az
„online first” publikációk a kérdéses lapszám megjelenésekor részévé válnak
a lapszámnak, és a későbbiekben a végleges bibliográfiai adatokkal kell
rájuk hivatkozni.

Ezek a változások a *Magyar Filozófiai Szemle *2026-os évfolyamától kezdve
lépnek életbe. A még meg nem jelent 2025-ös lapszámok szerkesztése már
lezárult, vagy közel áll a befejezéshez: a 2025/2-es szám heteken belül
megjelenik, és ősz elejéig a másik két lapszám is elkészül.

Üdvözlettel, a *Magyar Filozófiai Szemle *szerkesztősége,

Bárány Tibor, főszerkesztő

Mester Béla, főszerkesztő-helyettes

Ambrus Gergely,

Szegedi Nóra,

Ullmann Tamás,

Valastyán Tamás,

Bernáth László, a *Szemle* rovat szerkesztője

*A Magyar Filozófiai Szemle publikációs felhívása*

*Habermas*

Jürgen Habermas (1929–2026) kétségtelenül az elmúlt fél évszázad egyik
legfontosabb európai filozófusa volt. Német nyelven alkotott, de talán ő
foglalkozott a legtöbbet az egyesült Európa jogrendszerének és
politikájának összefüggéseivel. A kommunikatív cselekvés elmélete a 20.
századi kritikai gondolkodás egyik legfontosabb eredménye. Habermas etikai,
politikaelméleti és társadalomfilozófiai elmélkedései máig érvényes
problémákat vázolnak fel és elemeznek. Habermas életművéről szóló tematikus
összeállításunkba olyan tanulmányokat várunk, amelyek közvetlenül
kapcsolódnak Habermas kutatásaihoz és gondolkodásához, és egy-egy
részletkérdés elemzésével vagy az életmű átfogó értékelésével képet adnak a
Frankfurti Iskola meghatározó alakjának gondolkodásáról.

Határidő: 2026. szeptember 30.

*Az MI filozófiai problémái*

A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése és az ebből adódó
társadalompolitikai, tudományos és oktatásmódszertani viták hajlamosak
elfedni az MI-vel kapcsolatos filozófiai kérdéseket, melyek a gondolkodás
természetétől kezdve a számítások metafizikáján át etikai, jogfilozófiai,
társadalomfilozófiai és esztétikai témákig terjednek, érintve a modern
filozófia gyakorlatilag összes területét. Ezek a viták ráadásul egyáltalán
nem újak: Searle 1980-ban publikálta a híres „Kínai Szoba”
gondolatkísérletet, Hubert Dreyfus pedig már az 1970-es években husserli és
heideggeri alapon érvelt a gépi értelem ellen. (Sőt, Leibniz a
„Malom-érvvel” már 1714-ben kísérletet tett az erős MI akkor még nem is
létező koncepciójának cáfolatára.) Az MI filozófiai vizsgálata tehát
nemcsak a kortárs technológia fényében fontos és releváns, hanem erős
filozófiatörténeti gyökerekkel és önálló történettel rendelkezik. Az MI
filozófiájáról szóló tematikus összeállításunkba olyan tanulmányokat
várunk, melyek ennek a rendkívül gazdag problématömegnek valamelyik
területét elemzik, metafizikai, ismeretelméleti, tudományfilozófiai,
etikai, társadalomfilozófiai, művészetfilozófiai vagy filozófiatörténeti
szempontból.

Szerkesztők: Ambrus Gergely, Héder Mihály és Kodaj Dániel
(vendégszerkesztők)

Határidő: 2026. október 30.

*Filozófia és vallás *

A filozófia megszületésétől fogva kölcsönhatásban állt a vallással; a két
terület viszonya folyamatosan filozófiai reflexió tárgyát képezte. Mivel
mind a filozófia, mind a vallás átfogó világmagyarázatra törekszik,
szemléletmódjuk azonban eltérő, ezért kapcsolatuk a történelem folyamán a
legkülönbözőbb formákat öltötte. Mítosz és logosz, hit és tudás
szembeállítása, a természetes teológia fogalma vagy a valláskritika csak a
legismertebb hívószavak, amelyekkel különböző szerzők megpróbálták leírni a
kétféle megközelítés egymásra vonatkozását. A mélyebb filozófiatörténeti
vizsgálódások számára diskurzusok megszámlálhatatlan sokasága kínálkozik,
hogy rávilágítson a vallás és a filozófia összefüggésére a különböző
korokban és kontextusokban.

S hogy ez a kapcsolat szekularizált korunkban sem csupán történeti
érdeklődésre tarthat számot, azt több – a teljesség igénye nélkül felsorolt
– példa is mutatja: a 20. század második felében újra megsokasodó
istenbizonyítások (Richard Swinburne, William Lane Craig) vagy Dominique
Janicaud tézise a francia fenomenológia teológiai fordulatáról (*Le
tournant théologique de la phénoménologie française*, 1991) és az erről
kialakult vita. Legújabban pedig Jürgen Habermas 2019-es könyve *(Auch eine
Geschichte der Philosophie),* amelyben a német filozófia és szociológia
nemrég elhunyt doyenje hit és tudás párbeszédének vezérfonalát követve
keresi a mai – metafizika utáni – nyugati gondolkodás gyökereit.

Filozófia és vallás című tematikus összeállításunkba olyan tanulmányokat
várunk, amelyek akár történeti, akár szisztematikus szempontból dolgozzák
ki e sokszínű viszony egy-egy aspektusát.

Szerkesztők: Szegedi Nóra, Horváth Orsolya (vendégszerkesztő)

Határidő: 2026. november 30.

*Autonómia*

Az autonómia fogalma a felvilágosodás óta központi kategóriája a „nyugati”
(európai és amerikai) filozófiai hagyománynak. Az erkölcsfilozófiai
elméletek – különös tekintettel a kantiánus szellemiségű teóriákra – az
autonóm cselekvés lehetőségét, az autonóm ágens elgondolását állítják a
középpontba. Az ismeretelméleti kutatások a karteziánus fordulat óta
elsősorban az autonóm megismerő ideáljára irányulnak, azt vonják kritika
alá. A politikai filozófia egyes meghatározó irányzatai – leginkább a
liberális, demokratikus vagy közösségelvű elméletek – az egyének és
közösségek autonómiájának értékét igyekeznek megalapozni, vagy éppen ennek
a vállalkozásnak a problematikussága mellett érvelnek. A művészet- és a
tudományfilozófiai elméletek gyakran a kulturális gyakorlatok normatív
ideáljának kérdéseire keresik a választ, még ha ezt olykor nem teszik
explicitté is: miben áll e normatív ideál tényleges tartalma (például mit
jelent, hogy a tudományos és a művészeti tevékenység önértékkel bír, vagy
éppen az, hogy kizárólag az adott gyakorlat belső normái szerint
megítélendő), továbbá milyen feltételek teljesülése esetén beszélhetünk
valódi intézményi autonómiáról. Tematikus tanulmányblokkunkba olyan magyar
nyelvű kéziratokat várunk, amelyek – a filozófia bármelyik részterületére
koncentrálva – az autonómia fogalma, illetve az autonómiakoncepciók által
felvetett problémák elemzésére vállalkoznak, akár kortárs, akár történeti
megközelítésben.

Szerkesztők: Bárány Tibor, Mráz Attila (vendégszerkesztő)

Határidő: 2026. december 21.

*The Artistic–Ethical Interaction Debate*

Can the ethical value of an artwork substantively affect its artistic
value? The thematic collection of the Hungarian Philosophical Review
explores the issue of artistic–ethical interaction while building on recent
debates in analytic philosophy.

The main positions in the debate are well known: whereas interactionists
maintain that the ethical properties (or values) of artworks are relevant
to their artistic properties (or values), autonomists deny this claim.
Interactionist theories, however, take a variety of forms. On the one hand,
they differ with respect to the direction of ethical value’s contribution
to artistic value—whether they accept the “valence constraint,” according
to which “ethical goodness can contribute only to artistic goodness, and
ethical badness only to artistic badness” (Stear 2023). While moralist
interactionism endorses this constraint, immoralism (sometimes referred to
as the “anti-theoretical view”) rejects it. On the other hand,
interactionist theories also disagree about whether the relation in
question is invariant. For instance, according to Berys Gaut’s ethicism,
the ethical properties of artworks *always* affect artistic value
(intrinsic value interaction), whereas Noël Carroll’s moderate moralism and
A. W. Eaton’s robust immoralism maintain that this occurs *only in* *certain
cases*, namely when the ethical properties of a particular artwork happen
to interact with other features of the work in such a way as to increase or
diminish the work’s artistic value (contextual value interaction).
Autonomists have raised several objections to interactionist theories.
Perhaps the most important and widely discussed objection concerns the
interactionist treatment of the so-called Qua Problem: interactionist
arguments allegedly fail to show that the moral properties of artworks
affect artistic value *qua* moral properties.

Nevertheless, many questions remain to be clarified, including the
following:

– What kind of relation must the interactionist posit between the ethical
properties of artworks and their artistic value so as to be non-trivial and
philosophically interesting (cf. Stear 2022; Song 2024)? Put differently:
what type of relation can guarantee that value interaction is sufficiently
robust to perform the explanatory work assigned to it (counterfactual
dependence, causation, grounding, constitution, or even identity)?

– Are interactionist arguments that posit only an indirect connection
between the moral properties of artworks and their artistic value really
incapable of showing that moral properties affect artistic value *qua*
moral properties, simply because they appeal to an intermediary factor (cf.
Hanson 2020)? Or, on the contrary, can a well-formed indirect account
provide the relevant kind of explanation?

– If the ethical evaluation of artworks may also depend on their extrinsic
ethical value (e.g. concerning the circumstances of production or their
actual effects; cf. Nannicelli 2020; Harold 2020), and not only on their
intrinsic ethical properties, what consequences does this have for the
dialectic of the artistic–ethical interaction debate? Can the distinction
between moderate and radical interactionist positions still be sustained if
extrinsic ethical values are taken to be the relevant ethical values of
artworks?

– If one is committed to the normative ideal that artistic practices
possess at least partial autonomy, and thus that the norms governing the
appreciation and artistic evaluation of artworks cannot be wholly reduced
to those governing the moral assessment of persons, attitudes, and actions,
must this lead to autonomism in the artistic–ethical interaction debate? Or
can one consistently endorse some version of moderate interactionism
instead? More generally: what is the theoretical significance of the debate
over value interaction for the concept of artistic autonomy?

We invite submissions addressing these and related questions for the
thematic section “The Artistic–Ethical Interaction Debate.” Manuscripts of
up to 8,000 words (including notes and references) are welcome, especially
papers that clarify central issues within the debate or enrich the
discussion by introducing new perspectives on the topic.

Please upload manuscripts through the submission system of the
<https://ojs3.mtak.hu/index.php/MFSZ/about/submissions?utm_source=chatgpt.com>*Hungarian
Philosophical Review*
<https://ojs3.mtak.hu/index.php/MFSZ/about/submissions?utm_source=chatgpt.com>
.

Submission deadline: January 1, 2027.

*Pályázat*

A *Magyar Filozófiai Szemle* nyilvános pályázatot ír ki tematikus
tanulmányblokkok összeállítására, amelyek a lap 2026-os és 2027-es
évfolyamában jelennek majd meg. A tanulmányblokkok ideális esetben legalább
három, legfeljebb tíz írásból állnak. A szövegek nyelve magyar vagy angol;
a lap szerkesztősége indokolt esetben más nyelvű tanulmányblokkok közlését
is megfontolja. Az elfogadott tanulmányblokkokhoz tartozó publikációs
felhívást a *Magyar Filozófiai Szemle* teszi közzé, a beérkezett írások
anonim bíráltatását a lap szerkesztősége a vendégszerkesztőkkel közösen
végzi. A pályázatok leadási határideje 2026. szeptember 10. A
MagyarFilozofiai.Szemle at abtk.hu címre elküldött pályázatnak tartalmaznia
kell

– a vendégszerkesztők szakmai életrajzát;

– a téma filozófiai relevanciájának rövid, legfeljebb 5000 leütéses
indoklását, illetve annak bemutatását, hogy a tervezett tanulmányblokk
milyen (nemzetközi vagy hazai) filozófiai diskurzusokhoz illeszkedik;

– a felhívás rövid, legfeljebb 3000 leütés terjedelmű szövegét,
amelyet a *Magyar
Filozófiai Szemle *elfogadás után közzétesz;

– azon pályázati (és egyéb formájú) támogatások felsorolását, amelyekben a
vendégszerkesztők részesülnek a tanulmányblokk összeállítása során.
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <http://listbox.elte.hu/pipermail/mafla/attachments/20260527/612dcce3/attachment-0001.html>