[Kepviselok] Alapszabálymódosító- és egyéb javaslataink

[yeti at ttkhok.elte.hu]

Tisztelt Küldöttgyűlés, tisztelt Képviselőtársaink!

Mint azt tudjátok, a TTK HÖK Alakuló Küldöttgyűlésén több tisztségviselő
mellett elnököt is választ. Jelen pillanatban két jelölt van, Guber
Tamás és Palkó Tamás.

Mind a ketten hasonló nézeteket vallunk bizonyos kérdésekben, mi több,
számos olyan kérdés van, amelyben teljesen egyezik a véleményünk. Ezek
között vannak olyanok, amelyek alapszabálymódosítást igényelnek, és
mivel ez a Záró küldöttgyűlés napirendje, így javaslatainkat esetleges
megválasztásunk előtt kell megtenni. Íme a javaslataink, nem fontossági
sorredben, hanem az általunk megtárgyalás sorrendjében.

1. Tisztségviselői ösztöndíjak

1/a: Az ösztöndíjak összege
A tisztségviselői ösztöndíjakat csökkenteni szeretnénk, és az így
felszabaduló pénzt a rendszeres közéleti ösztöndíjban a hallgatók
támogatására kívánjuk fordítani.
Jelenlegi helyzet (a számok az éves hallgatói normatíva (jelenleg 116500
Ft) százalékában, valamint forintban vannak megadva)
elnök 50% (58250 Ft)
elnökhelyettesek, informatikus, alapítvány elnök 40% (46600 Ft)
biztosok, alapítvány titkára 30% (34950 Ft)
koordinátorok, EB 10% (11650 Ft)

A javaslatunk:
elnök, elnökhelyettesek, alapítvány elnök: 35% (40775 Ft)
informatikus: 25% (29125 Ft)
biztosok, alapítvány titkára: 20% (23300 Ft)
koordinátorok, EB 10% (11650 Ft)

A várható megtakarítás mértéke: az éves keret 20,75%-a, a jelen
hallgatói normatívából számolva 1 281 500 Ft

1/b: Az ösztöndíjak kiutalása:
A tisztségviselőkre egyelőre egyetlen szankció az ösztöndíj
visszavonása, amivel nem igazán élünk. Ezért javasolnánk egy másikat is,
és egyben az EB ellenőrző szerepét is növelnénk.

Új paragrafus: A tisztségviselői ösztöndíjakat az ellenőrző bizottság
határozattal és a tisztségviselő és a választmány tájékoztatásával
visszatarthatja. Az ellenőrző bizottság ösztöndíjának visszatartásáról a
küldöttgyűlés határozhat. A határozatban a visszatartás indoklását is
szerepeltetni kell, valamint a szankció visszavonásának feltételeit. A
visszatartó határozatot a tisztségviselő esetében az ellenőrző
bizottság, az ellenőrző bizottság esetében a választmány vagy a
küldöttgyűlés vonhatja vissza, a határozatban szereplő feltételek
teljesülésének vizsgálatával.

2. A beszámolási kötelezettség
A tisztségviselőknek a választmány és a küldöttgyűlés felé van
beszámolási kötelezettsége. A jelenlegi helyzetben leginkább a
küldöttgyűlés felé történik a beszámolási kötelezettség, a választmány
felé kevésbé. Ezért változtatni kívánunk a beszámolókon.

A jelenlegi helyzet
19.  A tisztségviselők beszámolási kötelezettséggel tartoznak a
választmánynak és a Küldöttgyűlésnek.

A javaslatunk:
19. A tisztségviselőknek (az elnök kivételével) heti beszámolási
kötelezettsége van az elnök felé, valamint a nagyobb eseményekről a
képviselők felé, valamint az egész tevékenységükről a küldöttgyűlés
felé. Az elnöknek heti beszámolási kötelezettsége van a választmány, és
a képviselők felé, valamint az egész tevékenységről a küldöttgyűlés felé.

Indoklás: Így sokkal nagyobb az információáramlás, az elnök rálát az
egész munkára, és a beszámolók szerkesztésével tényleg csak a tényleges
munkáról folyik a tájékoztatás.

3. Tisztségviselők és képviselők lemondása
A képviselők lemondása nincs szabályozva, a tisztségviselőké pedig
feleslegesen túlbonyolított. Az EHÖK Alapszabálynak megfelelve, hogy a
lemondás egyoldalú nyilatkozat, szeretnénk a terminológiát átvenni.

Jelenlegi helyzet:
Amennyiben egy tisztségviselő munkáját nem kívánja többé ellátni, ezen
szándékát írásban jeleznie és indokolnia kell az őt megválasztani
jogosult testületnek, amelyet a lehető legrövidebb időn belül össze kell
hívni - a Küldöttgyűlés esetében rendkívüli ülést kell tartani - amelyik
szavaz a lemondás elfogadásáról. Amennyiben ismételten benyújtja
lemondását, a Küldöttgyűlés szavazás nélkül tudomásul veszi a
tisztségviselő bejelentését. A lemondás után a testület gondoskodik új
jelölt megválasztásáról.

A javaslatunk:
Amennyiben egy tisztségviselő munkáját nem kívánja többé ellátni, ezen
szándékát írásban jeleznie és indokolnia kell az őt megválasztani
jogosult testületnek, amelyet a lehető legrövidebb időn belül össze kell
hívni - a Küldöttgyűlés esetében rendkívüli ülést kell tartani - amelyik
tudomásul veszi a lemondást és a lemondás után gondoskodik új jelölt
megválasztásáról. A lemondó nyilatkozatban a hatályosulás napját is fel
kell tüntetni, ennek hiányában a hatályosulás napja a nyilatkozat
megtételének napja.
Amennyiben egy képviselő munkáját nem kívánja többé ellátni, ezen
szándékát írásban jeleznie és indokolnia kell a Küldöttgyűlésnek, amely
a következő ülésén tudomásul veszi a lemondást. Az ő helyére az
Alapszabály 1. melléklet 10.5 pontja szerint bekerülő póttag mandátuma a
küldöttgyűlés utáni napon kezdődik.

***
I. Továbbá ahhoz, hogy a hatékony munkavégzés már az alakuló
küldöttgyűlésen is előtérben legyen, továbbá a munkából azok is kivegyék
a részüket, akik valamiért nem tudnak eljönni a küldöttgyűlésre,
javasoljuk, hogy a szakterületek a megfelelő testületekbe már a
küldöttgyűlés előtt megvizsgálják, hogy ki milyen területen szeretne
dolgozni, és így biztosítsák, hogy mindenki dolgozhasson valahol.

II. Kérjük továbbá, hogy az elnökjelöltekhez a hátralevő időszakban sok
kérdés érkezzen, hogy a választás a jelöltek alkalmasságán és
rátermettségén, valamint felkészültségén dőljön el.

Köszönettel:
Guber Tamás és Palkó Tamás