[Kepviselok] [Fwd: Köznevelési és szakképzési törvény - elfogad va]

[Elnök - ELTE TTK HÖK]

Tájékoztatásul!

Üdv:
Dukán András Ferenc :)
Elnök
ELTE TTK HÖK
E-mail: elnok at ttkhok.elte.hu
Telefon: (1) 372-25-00/6054
Mobil: +3630-561-39-13


----------------------------- Eredeti üzenet -----------------------------
Tárgy:   Köznevelési és szakképzési törvény - elfogadva
Feladó:  Imre Szabó <szabo.imre at hook.hu>
Dátum:   Ked, December 20, 2011 16:34
Címzett: Elnökök <elnokok at hook.hu>
         Választmány <valasztmany at hook.hu>
--------------------------------------------------------------------------

Kedves Kollégák!

A ma hajnali órákban az Országgyűlés elfogadta a köznevelési (leánykori
nevén közoktatási) és a szakképzésről szóló törvényt.

A két törvény szövegét a csatolmányban találjátok, az alábbiakban pedig a
távirati iroda rövid, zanzásított összefoglalóját olvashatjátok.

*A köznevelési törvényről *

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt,
amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az
önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves
kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát
ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási
formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a
jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi
bizonyítványukat.

A képviselők - éjjeli három óra előtt néhány perccel - név szerinti
szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány,
korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet
mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes
elnöke, szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból.
A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell
közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat,
tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási,
világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek
egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga
lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.
A jövőben minden iskola állami fenntartású lesz, a települési
önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik
őket.

Az új köznevelési törvény alapján három éves kortól lesz kötelező az
óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben,
amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év
kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A
jegyző, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülő kérelmére és az
óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem
előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel
alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása,
sajátos helyzete indokolja. Az a gyermek, akinél azt a szakértői és
rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában
maradhat, s ezt követően válik majd tankötelessé.

A tankötelezettség korhatárát 18 évről tizenhatra szállítják le. A
jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is,
amely választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén
nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Általános
iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban
olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig
tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen
tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti
oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra
keretében szervezik meg, ebből legfeljebb heti két óra meghatározott
feltételek mellett kiváltható. A tanítási év utolsó napját követően
legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból
álló nyári szünetet kell biztosítani. Az érdemjegyek és osztályzatok nem
változnak a tanuló tudásának értékelésénél.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal
engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a
tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben
az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A
szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb
egy alkalommal.

Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógus életpálya-modell bevezetését
is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok,
pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, és kutatótanár fokozatokat
érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat
rendel a törvény. Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a
heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az
intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek
tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy
felhasználását maguk jogosultak meghatározni. A teljes munkaidő
ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása
rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a
nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb
feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el.
A törvény alapján lehetőség lesz köznevelési Híd programok megszervezésére
az általános és középfokú iskolákban, a programok segítséget nyújtanak a
tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz,
vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges
ismeretek megszerzéséhez.

A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli majd ki,
amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a
köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának
módját is.
A Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat a jövőben nem a
kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik
évfolyamra járó diákoknak szervezik meg. A határon túli kirándulásokat a
központi költségvetés támogatja - rögzíti a törvény.

*A szakképzési törvényről *

A képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyta jóvá az új
jogszabályt, amelytől a kormány azt reméli, hogy egy a nemzetgazdaság
igényeinek kielégítésére alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot
ösztönző szakképzési rendszer alakul ki. A törvény szerint a szakképzés
szakközépiskolákban, szakiskolákban, állami felnőttképzési intézményekben,
valamint felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren
kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik. A szakképző iskola a
szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált
szakképző központ (tiszk) keretében működik.

Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös
feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a  gyakorlati képzés
szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Emellett komplex
szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a szakképzés
egészére. Általános lesz a 2012 szeptemberében kezdődő tanévtől a hároméves
szakiskolai szakképzés, valamint rögzítik a szakközépiskolák átalakuló
funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt munkakör betöltésére
jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok.

A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első
évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az
iskola a tanulókat a számukra  kötelező és ágazatonként egységes szakmai
érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba belépésre, az ágazathoz
tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez
kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakmai érettségi
egyúttal az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére képesít, ami nem számít
első szakképesítésnek a finanszírozás szempontjából.

A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam megszervezését
és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának
vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet belépni. A szakiskolai
képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik
évfolyamon folyó gyakorlati képzést, amely az új típusú szakiskolai
képzésben azt jelenti, hogy a tanulók részére a későbbi valós
munkakörülmények között, főleg vállalatoknál folyó gyakorlati képzésének
megalapozása iskolai tanműhelyi körülmények között folyik.

A törvény megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és
vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a  korszerűbb tartalmi képzés
érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a
szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a
gyakorlati  képzés egységes megvalósítására.

Továbbfejlesztik a tanulószerződés rendszerét, az új szabályozásban
tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára felkészítés gyakorlati részének
felelőse a gazdálkodó, nem az iskola. A tanulószerződést kiterjesztik az
eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is. A szakmai vizsgáztatás
rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a
szakképesítésért felelős, illetve a gazdasági kamarák által javasolt
vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki valamennyi
szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és
felnőttképzési intézet, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok
függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől.

A törvény rögzíti, hogy a térségi integrált szakképző központ feladata az
állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak
összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése,
a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és
fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai
rendszerű szakképzésben való érvényesítése.

A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet
szakképzési tevékenységét  a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói
jogviszonyban álló szakképző  iskola, a tanuló, (kiskorú tanuló esetén a
szülő) megkeresése alapján, vagy egyébként hivatalból. A területileg
illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során
megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet
rendelkezik-e a jogszabályokban a gyakorlati képzés folytatására
meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. Vizsgálja továbbá, hogy a
gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést a
szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A
gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése kiterjedhet a
tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatára
is - áll a törvényben.

Az új szabályozás kimondja, hogy minden tanulónak legalább egyszer
részesülnie kell a pályaorientációs szolgáltatásban a továbblépést
megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében.


*Üdvözlettel*:

-- 

*Szabó Imre** *
+3670/455-0905
szabo.imre at hook.hu <szabo.imre at jakhok.hu>
_____________

Elnökségi tag

Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
www.hook.hu


Pázmány Péter Katolikus Egyetem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://listbox.elte.hu/pipermail/ttkhok-kepviselok/attachments/20111220/82702048/attachment.2>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: köznevelés_egységesjavaslatvégl.pdf
Type: application/pdf
Size: 645464 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://listbox.elte.hu/pipermail/ttkhok-kepviselok/attachments/20111220/82702048/attachment.pdf>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: szakképzési tv.pdf
Type: application/pdf
Size: 539661 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://listbox.elte.hu/pipermail/ttkhok-kepviselok/attachments/20111220/82702048/attachment-0001.pdf>